MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. október. 24.

556. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. X. 24. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaidőalap veszteségeinek alakulásáról az építőipari vállalatoknál, valamint az 1978-ban vizsgált egységeknél. - 2. Jelentés a pártbizottságok, a pártvezetőségek és az alapszervezetek testületeinek létszámára, valamint a pártértekezleteken, küldöttértekezleten és taggyűléseken választható küldöttek számára. - 3. Személyi kérdések: tagfelvételi javaslatok; fegyelmi előterjesztések: Kiss András pártból való törlése. - 4. Különfélék. Minősítések: Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Volán 4. sz. Vállalat, Egri Csillagok Mgtsz, AFIT 4. sz. Egri Üzeme, KEVITERV, öntöde; a pedagógus KISZ-bizottság titkárának Barta Katalint jelölik.

Az alapszervezetek politikai munkája tartalmasabbá vált, politikai aktivitásuk és befolyásuk erősödött. A két gyöngyösi és hatvani alapszervezet megfelel a mai követelményeknek, fejlődésük törésmentes. A két egri alapszervezet munkája között is különbség van. A főépités­vezetőség területén működő alapszervezet nem éri el a követelményszin­tet, politikai mozgósitó befolyása alacsony szinten mozog, ffnnél az alapszervezetnól figyelembe kell venni, hogy 2-3 évvel ezelőtt szer­vezeti élet csak formailag létezett. Párttagfelvételi munka a beszámolási időszak végére tervszerűvé vált, tudatos törekvés mutatkozott és mutatkozik a fizikai munkások számának és arányának növelésére. Ez nem tapasztalható a fiatalok esetében, a vállalat dolgozóinak közel 50 $-a 30 éven aluli fiatal /1200 fő/, a KISZ-taglétszám 300 fő és a fiatal párttagok száma 21 fő. A nők aránya a vállalati sajátosságot figyelembe véve elfogadható /fizikáikat értve alatta/. A párttagság minőségi összetétele közepes­nek értékelhető, alapszervezetenként eltérő. A párt káderpolitikái alapelvei a kádermunka során többségében érvény­re jutnak, a káderállomány felfrissítése 2-3 éve folyamatos, politikai és gazdasági vezetőink egy kis hányada az alapelveknek azonban nem felel meg. Kédermunka tervszerűségében az utóbbi két évben van jelen­tős előrelépés, a kiválasztásnál többször előfordult kompromisszum. A pártbizottság korábban is rendelkezett hatásköri listával, az alap­szervezetek viszont csak 1979. januárja óta, ami nehezítette a terü­leteken a párthatéskör érvényesítését. Az állami személyzeti munkát, a kormányhatározat következetes végre­hajtását, a káderpolitikai elvek érvényesülését a végrehajtó bizottság évente egyszer megvizsgálja és meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a munkát elősegítik. Gondoskodnak a vezető káderek politikai képzéséről és továbbképzéséről, rendelkeznek öt éves káderképzési és utánpótlási tervvel. Rendszeres kapcsolat áll fenn a párttestület és a személyzeti appa­rátus között. A pártbizottság a tömegszervezetek /szakszervezet, KISZ, MSZBT/ irá­nyító és ellenőrző munkájában differenciáltan járt el és biztosította önállóságukat. A szakszervezeti szervezetek, esetenként a KISZ szer­vezetek is előtérbe helyezik az érdekvédelmet. A KTSZ és a szakszervezeti bizottság titkárai rendszeresen részt vesz­nek a párttestületi üléseken. Tevékenységüket koordinálták, munkaterveik elkészítéséhez elvi-politikai és gyakorlati segítséget adtak. Rendsze­resen beszámoltatták vezetőit a testületi és irányító tevékenységről. Hiányosság, hogy a társadalmi szervekben dolgozó kommunisták munkájá­nak értékelése nem rendszeres. Munkájukat teljes értékű pártmunkának ismerik el. A párttagság 30 %-a választott funkciót tölt be a társa­dalmi szervezetekben. Tömegszervezeti vezetők /a pártonkivüliek is/ a pártirényitást elfogadják és igénylik. Testületi üléseken a vállalati sajátosságból adódóan gazdaságpolitikai témák szerepelnek legnagyobb súlyban.

Next

/
Thumbnails
Contents