MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. november. 8.

530. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. XI. 8. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi ügyek; javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkárára (Rabóczki Lajos). - 2. Jelentés a pártellenőrzés tapasztalatairól és fejlesztésének feladatairól. - 3. Tájékoztató a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában megvalósuló beruházások időarányos teljesítéséről és a jövőbeni tervekről. - 4. Javaslat munkásőr készenléti tartalékállományba helyezésre, leszerelésre és felvételre.

c./ A pártalapszervezetek testületi ülésein a terület jellegétől függően változik az ellenőrző napirendek aránya. Ipari párt­szervezetekben általában 70-80 %, más pártszervezetekben 45-60 %-os az ellenőrző napirendek száma. Ezeknek általában kétharmada a gazdasági munkára, illetve a hivatal, intézmény vezetésének ellenőrzésére terjed ki. Az ellenőrzés rendszerében legelterjedtebb a beszámoUatás , Tartal­mában sokat javult, amelyhez hozzájárult egyrészt a gazdasági, állami vezetők fejlődése, a politikusabb gondolkodás, a pártszerve­zet szerepének felismerése, másrészt hogy a pártvezetőségek nagyobb gondot fordítanak az előkészitésre, mind a beszámoltatott, mind a párttagság felkészítésére, Kisrészben ma is fellelhetők még olyan formális vonások, mint a semmitmondó, általánosságokba fulladó megállapítások,a problémák elkendőzésére való törekvés a beszámoltatottak, az ellenőrzöttek részéről. Növekszik, bár nem a kívánt mértékben a vizegálatok szerepe az ellenőrzésben. Nagyobb és erősebb ipari, intézményi pártszervezetek egy-egy alap­vető párthatározat végrehajtásának vizsgálatakor, illetve a gazdál­kodásra ható ellentmondások, feszültségek okainak feltárására kommunistákból és pártonkivüliekből álló bizottságokat küldenek ki. Az eredmény alaposabb és objektív valóságot jobban tükröző » a megoldást gyorsabban elősegítő intézkedések es elhatározások.szUletnek. Sajnos a pártellenőrzéenek ezzel a módjával még sok pártszervezet­ben nem élnek. Részben bátortalanság és kisebbségi érzés miatt, részint tapasztalatok hiányában. Az ellenőrző munkában növekedett a pártcsoportok, a párttagok sze­repe. Mind több párttag kapcsolódik be az előterjesztések, határo­zatok előkészítésébe, a pártcsoportok többsége előzetesen megtár­gyalja a napirendre kerülő kérdéseket, A párttagok egy kisebb része pártmegbizatásként konkrét ellenőrzési feladatokat végez. Előrelépés van a párttagok munkájának ellenőrzésében is. Termelőegy­ségekben, /ahol a párt megbízatások 50-60 %-a termelőmunkához kapcsolódik/ általában a. két taggyűlés között. Más pártszervezetek­ben félévenként vizsgálják a pártmegbizatás teljesítését. Bondosab­ban kezelik a bejelentéseket, indítványokat• A tagkönyvcsere óta nagyobb figyelmet fordítanak a párttagok egyéni gondjaira, problé­máira. Az ellenőrző munka folyamatosságát, következetességét eredményesen szolgálják az alapszervezetekben a beszámoló taggyűlések rendszere, a vezetőségek két taggyűlés között végzett munkájáról szóló tájé­koztatója, A tervszerűség és a folyamatosság a pártszervezetek minden szintjén érvényesül. Az évenként, illetve félevenként készített /és a párt­bizottság által ellenőrzött/ cselekvési programok és munkatervek biztosítják a döntő feladatokra való koncentrálást, az időszerűsé­get és a megfelelő arányosságot is.

Next

/
Thumbnails
Contents