MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. október. 11.
528. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. X. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párt-alapszervezet alakításának engedélyezésére (Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság V. szakaszmérnöksége) - 2. Jelentés Eger városi ipari üzemeinek munkaidőalap kieséseinek, veszteségeinek alakulásáról - 3. Javaslat a városi pártbizottság és alsóbb szervei 1979. évi költségvetésére. - 4. Egyebek.
A tanulmányi szabadság alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy produktív dolgozóknál a Finommechanikai Vállalata ál éri el a legnagyobb értéket /2,8 nap/év/fő/. Ebből 2,2 nap az állami oktatásra fordított szabadság és 0,6 a politikai oktatásszabadságigénye. A többi egységnél a tanulmányi szabadság egy produktív dolgozóra jutó nagysága 1 nap körül alakul. A nem fizikai állománycsoportban ugy az állami, mint a politikai oktatás miatti kiesőidő Jóval magasabb, mint a fizikaiaknál. Kiugróan soknak tartjuk,az AGRIA Bútorgyárban az állami oktatás céljaira felhasznált szabadság nagyságát /10,6 nap/. A nem fizikaiaknál a politikai képzésre fordított szabadság átlagosan 1-2 napot tesz ki és összességében eléri az állami oktatásra felhasznált tanulmányi szabadság mértékét. Az egyéb engedélyezett távoliétet különböző állampolgári jogok, kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos elfoglaltságok miatt biztosit a vállalat* Bár az engedélyezett távollétek száma három év átlagában csökkenő tendenciát mutat, de mértékük magas. Néhány vállalatnál eléri a négy napot. Csökkentésére az államhatalmi és államigazgatási szervekkel történő jobb koordináció révén adódik lehetőség. Az igazolatla n hiányzások száma a megvizsgált egységek többségénél csökkent. A nem fizikai állománynál a nagyságuk elhanyagolható. A fizikai dolgozók átlagosan 0,2-0,4 napot hiányoztak igazolatlanul az elmúlt évben, A nagy mezőgazdasági munkák - városunkban elsősorban a szüret - időszakában számottevő az igazolatlan hiányzás, illetve a fizetés nélküli szabadság. A jelenlegi munkaerőhelyzetben a gazdasági egységek nem foganatosítanak megfelelő szankciókat az igazolatlan hiányzások csökkentése érdekében. Általános gyakorlat, hogy az igazolatlanul hiányzóktól megvonják a nyereségrészesedés arányos részét. A kívánt fegyelmező hatása azonban sok esetben elmarad, mert az igazolatlanul hiányzók többsége azok közül kerUl ki, akik egyébként sem jogosultak részesedésre a gyakori munkahelyváltoztatás miatt.