MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. március. 15.

513. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. III. 15. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslatok pártból való törlésre (Hegedűs Imréné); javaslat munkásőrségből való leszerelésre és felvételre; javaslat „Szakszervezeti Munkáért” kitüntető aranyjelvény adományozására (dr. Varjú Vilmos). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei nőpolitikai határozatának végrehajtásáról a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Egri Kirendeltségénél. - 3. Tájékoztató a gazdasági egységek 1977. évi tervfeladatainak teljesítéséről. - 4. Tájékoztató a gazdaságos exportot növelő városi beruházások helyzetéről. - 5. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól (szóban). - 6. Egyebek.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Városi Bizottsága Eger Tá.j ékoztató a tőkés exportot növelő városi beruházások helyzetéről A megyei párt-végrehajtóbizottság 1977* október 18-án tárgyalta a megyei vállalatok ée szövetkezetek export tevékenységének helyzetét és megállapította, hogy megyénkben az exportezerkezet pozitiv irányban változott, volumenében növekvő tendenciát mutat. A végrehajtó bizottság további feladatként határozta meg a tőkésexportot növelő fejlesztések vizsgálatát. Ennek megfelelően megvizsgáltuk a város gazdasági egységeiben megvalósuló tőkés exportot növelő beruházások helyzetét. A vizsgalat tapasztalata- . iról a végrehajtó bizottságot az alábbiakban tájékoztatjuk. A hitelek felhasználásának főbb tapasztalatai A gazdaságosan értékesíthető árualapok növelését célzó fejlesztések megvalósítására biztositott 45 milliárd Pt-ból 9 városi vállalat ée szövetkezet részesedik. A fejlesztések teljes bekerülési értéke 301 millió Pt. A fejlesztésekhez biztositott pénzügyi forrásokból 30 % sajáteszköz, 3 % állami támogatás ée 67 % hitel. Az átlagos hitelezési időtartam 6,5 év. Ezt az időtartamot jelentősen meghaladó hitelkihelyezés történt az AGRIA Bútorgyárnál: 12 év. A fejlesztések az alábbi főbb termékek termelésének növelését segitik elő: a gépipar területén háztartási hűtőkompresszor, mecman léghenger, könnyűipari gépek; a könnyűipar területén ruházati termékek, cipő, bútor; élelmiszeripar területén édesipari termék. A fejlesztések eredményeként évenként 333 millió Pt értékű többlettermékkel lehet számolni /export értékesítési áron/, melyből nem rubel elszámolású értékesités és import megtakarítás 247 millió Ft. A fejlesztés deviza árbevétele és import megtakarítása évente 7,3 millió dollár. A fejlesztés eredményeként jelentkező egységnyi devizabevételhez vállalati szinten 34 % import szükséges. A fejlesztések megtérülése 1,2 év. Ettől kedvezőbb a gépiparban, mig kedvezőtlenebb a könnyűiparban és az élelmiszeriparban . Az engedélyezett hitelek adatai alapján megállapítható, hogy az állami és szövetkezeti iparban - egy-két eset kivételével - e beruházások teljes üzembelépése a kezdéstől számitott két-három év. A beruházások gyors üzembelépését akadályozó tényező többek között az előkészítés hiánya, szűkös épitőipari.kapacitás és a túlzott adminisztratív előirások /különösen a tőkés import gépbeszerzéseknél./. Szigorúan bizalmas! Készült: 20 példányban Eger, 1978. március 8. V/Titk/lb/ /AM/TA