MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1977. december. 21.
507. ő. e. (21. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1977. XII. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártfegyelmi ügyekben; javaslat az UNISZERV Ktsz alapszervezeti vezetősége létszámnak növelésére. - 2. Jelentés a Politikai Bizottság 1972. december 14-ei - az alapszervezeti munka fejlesztéséről szóló - határozata végrehajtásáról Felsőtárkányban. - 3. Jelentés a Munkásőrség Eger Városi Egységének 1977. évi munkájáról. Tájékoztató az 1978. évi főbb feladatairól. - 4. Egyebek: javaslat önálló tanulók személyére és témáira.
- 3 A taggyűlések előkészítése nem minden esetben kielégitő, kivétel az erdészeti alapszervezet, ahol a taggyűlések napirendjét általában a pártcsoporttal - a taggyűlés előtt ismertetik és a taggyűlésre felkészülten jelennek meg. A többi alapszervezetnél még mindig nem tudták ezt elérni. Vezetőségi ülésen azonban minden esetben tárgyalják a taggyűlés napirendjét. Az alapszervezeti t munka hatékonysága nagymértékben a vezetőségek munkájától függ. Általában 4 hetenként tartanak vezetőségi ülést. Egyre több vezetőségi tag számol be taggyűlésen a végzett munkájáról. A taggyűlési beszámolókat általában megvitatják, kialakítják a kollektiv állásfoglalást, és ezt a taggyűlésen egységesen képviselik. A vezetőségi munka fogyatékossága közé tartozik, hogy sürgős állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére nem hivnak össze rendkívüli vezetőségi ülést. Ilyenkor legtöbbször a titkár dönt ha-, táskörét meghaldó kérdésekben is, ami a vezetőségi tagok szerepet, felelősségét csökkenti, sérti a kollektiv vezetés elveit. A titkár sokszor magára vállalja azokat a feladatokat is, amelyek egyegy vezetőségi tag reszortmunkáját képviseli. A párttagok és a párton kívüliek viszonylag jól tájékozottak a nemzetközi élet jelenségeiről, az országos politikai kérdésekről, ugyanakkor kevesebb információval rendelkeznek - különösen a községi alapszervezet tagjai - közvetlen környezetük, munkahelyük, területük életével összefüggő tervekről, döntésekről, megoldásra váró problémákról. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a párttagok egy része nem elég aktiv és határozott, a politika, a határozatok melletti kiállásban, azok magyarázásban. A pártalapszervezetek különböző hatásfokkal és szinvonalon hajtják végre a párt politikáját. A színvonalbeli eltérésnek különböző okai vannak, összefüggnek az alapszervezet objektiv helyzetével, tagságának, vezetőségének összetételével, a titkárok és vezetőségi tagok képzettségevei. Még mindig előfordul, olyan eset, - de szerencsére egyre ritkábban - hogy az egyéni érdek előtérbe kerül a társadalmi érdek elé, megtévesztve a fontossági sorrendet. Az alapszervezetekben hat pártcsop>ort dolgozik. Az erdészeti alapszervezetnél a pártcsoportok munkája az elmúlt időszakban javult, a jelenlegi pártcsoportvezetők aktivak, a feladatok megoldására képesek. Nem mondható el ©z községi alapszervezetnél, ahol újból felül kell vizsgálni tevékenységüket és intézkedni kell a munkájuk javítása érdekében. A termelőszövetkezet alapszervezetében nincs pártcsoport a kis létszámra való tekintettel. A tömegszervezetek állami és gazdasági vezetők pártirányitásának elveit az alapszervezetek ismerik és munkájukat ennek szellemében végzik. Munkatervek készitése során elvégzik a munkamegosztást. Tájékoztatják egymást az adott feladatokról és összehangolják tevékenységüket. E megbeszélések eredményesen segitik az egységes értelmezést és fellépést, valamint a tömegszervezetek önállóságát, felelősségük érvényesítését, sajátos munkastilusuk kialakítását.
