MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1977. december. 7.

506. ő. e. (21. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1977. XII. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés a Révai Nyomda Egri Gyáregysége vezetőjének kinevezésére (Vilcsek János); előterjesztés a Heves Megyei Szolgáltató Vállalat igazgatója felmentésére és a településtisztasági vállalat igazgatója kinevezésére (Solymos József); javaslat párttagság keltének módosítására. - 2. Javaslat készenléti tartalékállományba helyezésre, leszerelésre, illetve munkásőr felvételre. - 3. Jelentés a felnőttoktatás helyzetéről, különös tekintettel a fizikai dolgozók képzésére a dolgozók gimnáziumában és a közgazdasági technikumban. - 4. Tájékoztató a KISZ tevékenységéről a városban élő és dolgozó fiatal értelmiségiek körében. - 5. Tájékoztató a parlagterületek hasznosításáról, a kisgazdaságok működésével kapcsolatos tapasztalatokról és feladatokról. - 6. Egyebek.

A fiatal diplomások eszmei-, politikai meggyőződésének Kialakulására, életmódjára hatással van származásuk. A fiatal érrelrciség 5o %-a fizikai dolgozó szülők gyermeke, ill. közvetlenül a termelőmunkából került az egyetemre. A fizikai dolgozó szülők gyermekei megfelelő arányának biztosításában a KISZ sokat tett. Jó példa erre a Főiskolán folyó ezirányu tevékenység. 25o hallgató folytat levelezést l5oo középiskolás tanulóval, amely mindegyike fizikai dolgozó szülők gyermeke. Feladatlapok segitségével , ill. a legjobbak felkészitő tanfolyamra való meghívásával irányítják felkészülésüket a felvételire. Eredményességét jól bizonyítja, hogy a Főiskolára felvételt nyert fiatalok 5c %-a ezekből a fiatalokból került ki. Nécy éves múltra tekint vissza az érettségível nem rendelkező szakmunkás fiatalok számára diploma-szerzés lehetőségét nyújtó továbbtanulási forma. A város KISZ-szervezetei /Finomszerelvénygyár, Dohánygyár, VOLÁN, Csepel Autó, VILATI/ aktivan részt vesznek ezen fiatalok kiválasztásában és hatékony segítséget adnak a felkészülésben /FMKT-ék/. Mindez lehetővé tette a mintegy 4o fő számára a felsőfokú tanulmányok elkezdését. 2./ A munkábalépés után a fiatal diplomások a társadalmi beilleszkedés számos nehézségével találják szembe magukat. A beilleszkedés hosszabb, vagy rövidebb időszakának jellegzetes konfliktusforrása a magas elméleti képzettség és a gyakorlati ismeretek hiányának ellentmondása. A képzettségnek megfelelő munka hiánya is több esetDen növeli a pályakezdők társadalmi beilleszkedésének nehézségeit. Városunkban a munkahelyet változtató, minden ötödik fiatal diplomás az okok között elsőként emliti a tanulmányaitól tá*/oleső, attól elmaradó foglalkoztatást és minden harmadik az elméleti felkészítés és a munkavégzés gyakorlati igénye közötti eltávolodást. Különösen élesen jelentkezik ez a kisebb és egyben alacsonyabb technikai szinten működő vállalatoknál, /szövetkezeteknél/. A vállalatok, intézmények többsége a tervszerű személyzeti és kádermunka alapjaként igen tudatosan él a társadalmi óssztöndij rendszerével. Ezeken a helyeken, a gyors bekapcsolódás egyik kedvező feltételeként szerepel az, hogy a fiatal, mint a gazdasági egység ösztöndíjasa, már bizonyos ismeretekkel rendelkezik a munkahelyéről. Ezek a fiatalok a mozgalmi munkába is előbb bekapcsolódnak, aktivitásuk, tapasztalatuk serkentően hat az alapszervezetek mozgalmi tevékenységére. Uj elem és fokozatos kiterjesztés révén által ánossa v<a lik a felsőfokú végzettségűek pályaorientálását, elhelyezkedését szabályozó pályázati rendszer. Ugy értékeljük, hogy a pályázati rendszer központi célkitűzései jól, reálisan tükrözik az alapvető társadalmi-, politikai célkitűzéseket. Területi alkalmazásban azonban továbbra is meghatározó maradt a pályázó "kiszolgáltatott" helyzete, általánosságban továbbra is hatnak azok a szubjektív elemek, amelyek a szabályozott rend kialakulását fékezik. Néhány gazdasági egységben jó munkamódszerek alakultak ki a pólyakezdő fiatalokkal való foglalkozásban, beilleszkedésük segítésében /pl. Finomszerelvénygyár/. Fél éven keresztül különböző munkahelyeken dolgoznak, közben megismerkednek a vállalat működésével, felépítésével, gazdasági és politikai célkitzüéseivel, Ezt követően választanak végleges munkahelyet. Itt a fiatal egy évre szóló feladattervet kap, amely tartalmazza gazdasági és politikai téren a vele szemben támasztott követelményeket.