MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. október. 14.
476. ő. e. (19. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. X. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; munkásőr-felvétel; pártból való törlések, kizárások; Cs. Nagy István szigorú megrovás, végső figyelmeztetés pártbüntetés. - 2. Jelentés a KB 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének javításával kapcsolatos határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 3. Szóbeli jelentés az 1976. évi tervfeladatok végrehajtásának I-III. negyedévi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 4. Egyebek.
I. A létszámában növekvő vároei munkásság, amely az aktiv keresők közel 64 %-át adja, a város politikában egyre hatékonyabban, a közéleti tevékenységben aktivabban jelentkezett, mint az előző évek bármelyik időszakában. Az uj, munkahelyek létesítése lelassult városunkba. Intézi.vebben folytatódott a városi munkásság fiatalodása, szakmai színvonalának növelése, amely első sorban a fizikai és a szellemi munka közötti különbség technológiai feltételeinek pozitiv változását kényszerült követni. % elmúlt időszak munkaerővándorlása kedvezőilenül hatott főleg a munkásosztály fiatal tagjaira, akik a beilleszkedés éveiben első sorban az anyagi érdekviszonyaikat tekintették meghatározónak. Az összefogott politikai munka, a felvilágosító nevelő tevékenység, szakközépiskolákban és a munkahelyeken azt eredményezte, hogy a fizikai munka "kényszer érzete tompult, a kezdeti elkedvetlenedés után egyre több fiatal találja meg végleges helyét a munkások nagy családjában. Az ipari szakmunkásképzésnél egyenletesebb az átmenet a tanulóból a szakmunkásig, amelyre továbbra is kiemelt figyelmet kell forditani. A munkásnők és munkásfiatalok helyzetével, munka- és egészségügyi körülményeinek pozitiv változtatásaival, az általános és szakmai képzésük gyarapításával a határozatok megjelenése óta rendszeresebben foglalkoznak párt, állami és gazdasági szerveink. Egyre több munkásnő és ifjúmunkás kap lehetőséget a közéleti munkára, amelyekre jó felkészülést jelentenek az ifjúsági szervezetek, a szakszervezetek, a nőbizottsá^ok és a szocialista brigádok is. Az üzemi partsservek és szervezetek figyelme helyesen fordult az ifjúsági szervezetekben folyó nevelő munka felé és a KlSZ-szervezetekbe egyre inkább felkészült, az ifjúsághoz értő fiatal párttagokat küldenek pártmegbizatásként. Az ifjúsági mozgalomban már kipróbált munkásfiatalokat, munkásnőket egyre nagyobb számban küldjük a káderképző iskolákra és bizunk rájuk felelős politikai, állami és gazdasági feladatokat. A beszámolási időszak alatt 23 munkásfiatal és 103 munkásnő került felelős politikai, állami vagy gazdasági beosztásba. A bejáró munkások létszáma is növekedett az elmúlt időszakban. A várost környező több mint 40 községből 7-8000 munkás ingázik nap mint nap munkahelye és lakóhelye között. Helyzetük, politikai tudatszintjük a legváltozatosabb képet mutatja-. Egyben azonban közösek gondjaik, hogy a szakmai, politikai fejlődésben körükben tapasztalható a legnagyobb lemaradás, a kétlakiság meghatározta politikai ingatagság. Az egri vállalatok,telephelyek 20 #-ának van rendszeres, vagy alkalmi munkakapcsolata, együttműködése a lakóhelyi politikai, állami szervekkel, amely az 1974-es 7 %-ról jelentős előrelépés, de ma sem elégséges. Ostoros, HovajPelsőtárkány községekben kezdeményeztek a bejárók részére politikai és szakmai tanfolyamokat több kevesebb sikerrel.