MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. május. 26.

468. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. V. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Ludvig István pártból való kizárása; javaslat a Heves Megyei TESZÖV titkára (Farkasdi Gyula) tisztségéből való felmentésre. - 2. Jelentés a Heves Megyei Vízmű Vállalat pártalapszervezete irányító és ellenőrző munkájáról - 3. Jelentés „a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus gyakorlatának érvényesüléséről az értelmiség körében” Eger városában. - 4. Szóbeli tájékoztató a dolgozó nők képzésére és továbbképzésére vonatkozó intézkedések megvalósításának tapasztalatairól.

"A létbiztonságot nem lehet felcserélni az anyagi jeléttel, amely ott csak átmeneti jellegű" - válaszol egy orvos. Többen vallják: "Ez a hazám - itt tartalmasabb és teljesebb az emberi élet az esetleges nehézségek ellenére is". Az értelmiségi párttagok nagy része járt már külföldön, s nem egy közülük kapitalista országban is. A kinzó honvágy mellett arról is szóltak, hogy külföldön teljesen idegennek érezték magukat. Megítélésük szerint - bevándorlót nem tekintik teljes jogú állampolgároknak és a kapitalista országokban az üzlet jelenti a mérnöki, orvosi, ügyvédi hivatást. A pozitívumok között rendkívül lényeges elem a pártvezetéssel szembeni bizalom, a magyar állam, az MSZMP világos, egyértelmű kül- és belpolitikaja, a béke megőrzésére irányuló következetes politika helyeslése, mely erősíti a nemzeti önérzetet és büszkeséget. Minden értelmiségi rétegnél szóba került, s büszkén beszéltek arról a nagy nemzetközi megbecsülésről, amely Kádár János elvtársat, s rajta keresztül az egész magyar népet övezi. Mindezek mellett szólni kell arról, hogy a szocialista hazafiság témakörében a javuló elvi tisztánlátás mellett a hétköznapi gyakorlatban vannak problémák is, nagyobb a szubjektivitás a kérdések megítélésében, dominálóbb az érzelmi szint. Találkozhatunk e területen a marxi z ál ás különböző megnyilvánulásaival is, ami abból fakad, hogy nem kellően Ismerik a marxizmust és ennek eredményeképpen sok esetben a vélt nemzeti érdekekkel és a nemzeti Ízlésnek megfelelően magyarázzák a marxizmus idevonatkozó nézeteit. Ebben nagymértékben közrejátszik a nemzeti tudatnak az a torzulása, amely évszázadokon keresztül rakódott le a nemzeti hagyományokba. A szocialista hazafiság vonatkozásában megállapítható, Összevetve annak dialektikus párjával, a proletár internacionalizmussal, hogy a "fejekben" kevésbé tisztázott, mint az utóbbi. Hazafiságunkban fellelhető a "szégyenlős hazafiság", ugyanis sokan beszéltek arról, hogy az elvi tisztázatlanságok miatt nem mernek nyilatkozni, véleményt formálni, félve attól, hogy a nacionalizmus vádjával illetik őket. ne.g t>ex v« •/•