MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1975. december. 10.
456. ő. e. (17. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1975. XII. 10. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Szarka István pártbüntetés kiszabásra előterjesztés; Kollár József pártból való törlésére előterjesztés; Sütő József pártból való törlésére előterjesztés; dr. Csicsai József és Polyák Alajos igazgatói kinevezésére javaslat; Oláh György Észak-Heves Megyei és Mátravidéki Sütőipari Vállalat igazgatói kinevezésére javaslat; jelentés a KPM Egri Közúti Igazgatósága pártszervezeténél lefolytatott pártvizsgálat tapasztalatairól. - 2. Jelentés a Politikai Bizottság 1973. július 3-ai, a városi pártbizottságok helyzetéről, munkájuk fejlesztéséről szóló határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 3. Javaslat az V. ötéves tanácsi terv főbb előirányzataira. - 4. Javaslat a KISZ városi küldöttértekezlet elé kerülő beszámoló vázlatára. A KISZ Eger Városi Bizottsága felkészülési terve a KISZ IX. kongresszusra. - 5. Egyebek.
A város és vonzáskörzete kapcsolatrendszere ágazatonként, területenként, szektoronként változó, sokszinü, élő realitás, ennek államigazgatási megerősítése elősegíti a társadalmi- gazdasági- ellátási egység tudatos, tervszerű formálását* A fejlesztéseknek összhangban kell lenniök a településhálózat irányelveivel, be kell illeszkedniök az ellátási szintekbe* /Erre vonatkozóan részletes megyei és városi elemzések készülteké/ c*/ A Kormány 1971. évben jóváhagyta a Mátra-Bükk üdülőterület fejlesztési koncepcióját, ezt követően Heves megye Tanácsa és Eger Város Tanácsa kidolgozta az •Idegenforgalmi fejlesztések programját* A programok az V* ötéves tervidőszakra vonatkozóan is részletesen előirányozzák az üdülőterületek fejlesztésének és az . idegenforgalom fogadási feltételeinek javitáaát célzó feladatokat* A végrehajtást a Mátra-Bükk Intéző Bizottságok szervezik,. 2 "/ Eger- város természeti, történe lmi, gazda sági adottságai és ezek konzekvenciái A város múltbeli fejlődése és jelenlegi helyzete, mint a tervcélokat meghatározó kiinduló bázis jön számításba. Ezek közül a legfontosabbak : a*/ A felszabadulás előtt a város ipara nem volt jelentős. Az elmúlt három évtizedben extenziv ipar fe jlesztést hajtottunk végre, amely eredményeként az iparban dolgozók száma négyszeresére emelkedett, a mezőgazdasági dolgozók száma harmadára csökkent* Az- ipar belső szerkezetét tekintve a gépipar, élelmiszeripar és könnyűipar dominál* Ezt a fejlesztési irányt célszerű távlatban is követnünk* * / .
