MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1975. október. 1.

450. ő. e. (17. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1975. X. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Fodor Antal pártból való törlése; Smuczer István pártbüntetésének kiszabása; javaslat igazgató felmentésére, illetve kinevezésére (Debreczeni Tibor) a VILATI Egri Gyáránál. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1970. II. 18-19-i nőpolitikára vonatkozó határozata végrehajtásának helyzetéről. - 3. Jelentés a takarékos gazdálkodás alakulásáról az ÉMÁSZ-nál. - 4. Jelentés az alapszervezetek agitációs munkájáról. - 5. Egyebek.

Mit takar e tömör megfogalmazás 4 év távlatéban? Az alapszervezetek agitációs munkájában milyen feladatok voltak a meghatározók? A nemzetközi politikai életben 1970-75* között jelentős változások voltak. Ezi az az idő, amikor kibontakozóban volt a vietnámi nép történelmi jelentőségű győzelme, amely a mi népünk, köztük Eger város dolgozóinak, kommunistáinak szolidaritása, anyagi áldozatvállalása mellett zajlik. Az agitációnak komoly szerepe volt a tiltakozó gyűlések, gyűjtési akciók, a Vietnámért inditott kommunista szombatok szervezésében. Ebben elsősorban a nagyüzemi munkásság járt élen /Finomszerelvénygyér, HAFE, Dohánygyár, stb,/ Ugyanigy fontos szerep jutott az agitátoroknak a véres chilei események idején is, amikor nemosak tudatilag, de érzelmileg is el kellett itólni a terrorizmust, a fasizálódást, illetve szolidaritásunkat, elvtársi együttérzésünket kellett kifejezni a chilei nép és a chilei kommunisták mellett. Az alapszervezetek agitátorainak arra is figyelni kellett, hogy magyarázzák, megértessék a szovjet békepolitika lényegét, a békés egymás mellett élést. Különösen fontos a témáról szólni, mert még a párttagjaink között is előfordulnak téves nézetek. Vannak, akik egy-egy eseménynél /pl, chilei ellenforradalom/ azt vallják, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok miért nem avatkoztak be? Mások a békés egymás mellett élést az ideológia területén is értik. Mindkét nézet káros, s ezekkel a pártazervezeteknek számolni kellett, de kell ma is. Belpolitikánkban erre az időszakra esik a gazdasági építőmunkában a fokozott takarókosságra, a termelékenységre való koncentrálás, valamint az üzemi, munkahelyi demokrácia kiszélesítésének folyamata. Ez az az időszak, amikor a szocialista brigádmozgalom is kezdi megtalálni önmagát. Ugyanakkor az MSZMP Központi Bizottsága a szocialista építőmunka, a szocialista tudatformálás érdekében a határozatok sorát hozza: Ifjúságpolitikai, nőpolitikái, oktatáspolitikai, a munkásosztály helyzetéről szóló, s végül a közművelődési párthatározat. Minden határozat annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. S hogy mennyit valósítanak meg, az az alapszervezetek agitáló, meggyőző munkájától nagymértékben függ.