MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1973. november. 14.
402. ő. e. (15. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1973. XI. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. - 3. Feladatterv a városi pártbizottságok helyzetéről, munkájuk fejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtásáról. - 4. Tájékoztató az Egriek Egerért elnevezésű társadalmi munka mozgalom tapasztalatairól. - 5. Egyebek: tájékoztató a megyei tanácsnál létrehozandó járási jogú pártbizottságról; városi KISZ-bizottság titkára ismét Nagy Katalin.
Ennek eredményeként sikerült a kérdést rendezni. Jelenleg vállalatunknál egy dolgozóra jutó havi átlagbér 2.177.-Ft, ezen belül egy nő dolgozóra jutó átlagbér 1.9o5.-Ft. Az eltérés indokolt, oka, hogy a kereskedelem nehéz szakmáiban /vas,bútor, vegyi/ magasabbak a bérek és itt férfiakat foglalkoztatunk, másrészt a női boltvezetők jelentős része alacsonyabb kategóriájú boltot vezet. Az eltérésben szerepet játszik az a tény is, hogy a nők alacsonyabb végzettségük, rövidebb a gyakorlati idejük, családi gondjaik súlya miatt objektive nehezebben bizhatók meg magasabb szintű feladattal. A nők bérezési arányaiban való további előrelépés lehetőséget megítélésünk szerint elsősorban képzésük és továbbképzésük még fokozottabb biztosítása és segitése teremti meg. Ezt a felismerést és törekvést támassza alá az a tény, hogy vállalati szinten jelenleg már a szakközépiskola levelező tagozatára járók 98 %-a, boltvezetői tanfolyamra járók 8o %-a nő. A nők gazdasági helyzeténél fontos kérdés a gyermekgondozás si segélyről visszatérők bérkérdése. A beszámolási időszakban vállalati szinten 184 fő vette igénybe a GIES-t, és 53 dolgozó nő tért vissza a munkába. A vállalati Kollektív Szerződés 1973. évi módosításánál irtuk elő, hogy a munkába visszatérő anyák bérét, munkába állásától számított 1 hónapon belül rendezni kell. 3/ A nők szociális helyzete A vállalat,a pártszervezet, a szakszervezeti bizottság kedvezményezésére, a dolgozók javaslataira támaszkodva rendszeresen kutatta azokat a lehetőségeket, melyek felhasználásával - korlátozott anyagi lehetőségek között is - javitsa a nők szociális helyzetét. Ezen a területen korlátokat jelent az egri üzlethálózat nagy részének elavult, műemlék jellegű épületekben való elhelyezkedése és az igen szűkös fejlesztési alap. A tett intézkedések iránya a beszámolási időszakban a következő volt:
