MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1973. október. 31.
401. ő. e. (15. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1973. X. 31. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Nagy Lajos, Sütő Dénes pártból való törlése; Nagy Károlyné, Toldi János, Rieger József fegyelmi ügye; Bóka Sándor igazgatói kinevezése (Heves Megyei Beruházási Vállalat). - 2. Jelentés az egészségügyi törvény végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 3. Egyebek: a vas és fém ktsz-nél végzett pártvizsgálat tapasztalatai.
Elmondta, hogy a pártszervezet volt az, amely vadsztrájkokat akadáolyzott meg, erre a gazdaságvezetés képtelen volt. Egyetértett azzal, hogy Prokai elvtárs módszerein változtatni kell, de a két elvtárs munkáját figyelembe véve Prokai elvtárs sokkal jobban dolgozik. Popovics József elvtárs véleménye szerint azért nem hajtottákvégre a normakarbantartást, mert azt a műszaki fejlesztésekbe betudták. Popovics Ferenc elvtárs elmondta,hogy Ficzere elvtárs hivatkozott arra, hogy azért nem szorozták be a normákat, nert laza a norma. Elismerte, hogy csiszológépkket vásároltak, amit nem használnak. Véleménye szerint Kalina elvtárs javaslata szerepel a javaslatok között. Javasolta, hogy az elkövetkezendő választásbk alkalmával - mivel a pártszervezetnek koordináló tevékenységet is be kellene töltenie a vezetőség létszámát 3 főről 5 főre emeljék. A munkán elsősorban a gazdasági vezetésnek kell javitania. A gazdasági vezetésnél vannak vezetőkészségbeli hiányosságok. Kalmár Péter elvtárs elmondta, hogy az ipari szövetkezet lévén az érdekvédelmi funkció - a szakszervezet hiján - a szövetkezeti bizottságok kezében van. A szövetkezeti bizottságok funkcionálása vagy nem funkcionálása nagymértékben függ attól, hogy a pártszervezet mennyiben képes inspirálni a szövetkezeti bizottságot. Amennyiben erre nem képes, át kellhogy vegye ezt a feladatot. Felvetette, hogy a szövetkezetnél előfordulhatott az is, hogy a tanácsi határozatokat nem hajtották végre, a Népszabadság azt irta, hogy "van-e olyan hatalom, amely ezt a ktsz-t a törvényes határozatok végrehajtására tudja késztetni" Pelyhe Szilárd elvtárs összefoglalójában elmondta, hogy a párttitkár és az elnök is mggkereste a városi pártbizottságot és panaszt tettek vélt, vagy igazi sérelmeik miatt. Nem valószintfü, hogy Prokai Ferenc és Ficzere Miklós problémáit - mondta - a pártvezetőség és a szövetkezeti vezetőség szintjére kell emelni, ezt az anyag sem mondja ki. Az elnök és a párttitkár nem érti meg B^ymáet, a lerendezési módok közül a legalkalmasabbat kell kiválasztani. A szövetkezet elnökválasztásra készül. Lényegesnek tartotta a következő megállapításokat: 1. A gazdasági vezetés, a pártszervezet és a tömegszervezetek kapcsolata legyen rendszeres, ezért feleljen a kommunista elnök és párttitkár. 2. A szövetkezet 3 vezetője között nincs rendszeres kapcsolati Ezért felelős az elnök. 3. Szükséges, togy^ az elnök^minden fontos kérdésben, és esetben kérje ki a partvezetőség véleményét. 4. A gazdasági vezetés lassú, rendszertelen munkát végez. Ez teljes alkalmatlanságot mutat, ha nem történik változás. 5. A termelési tanácskozások rendszertelenek, vezetőknek és dolgozóknak nincs rendszeres, megfelelő kapcsolata. 6. A pártvezetőségnek is pártszerüen kell eljárnia, a pártvezetőség a hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozzon. 7. Egyetértett Kalina elvtárs észrevételével, melyet a normalazitási kísérletekhez fűzött.