MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1973. október. 3.

399. ő. e. (15. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1973. X. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Friedrich Sándor (a Heves Megyei Beruházási Vállalat igazgatója) felmentése; Veréb József kinevezése a KAEV élére; Sike István munkásőrségből való leszerelése. - 2. Jelentés a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pártszervezete munkájáról. - 3. Javaslat a KISZ egri városi küldöttértekezlete beszámolójának téziseire. - 4. Egyebek: az általános iskolai pártszervezet decentralizálására tett javaslat.

a szakszervezetben A csucsvezetőség alapszervezeteket irányitó tevékenysége: az a véleménye, hogy az eddigi tapasztalatok szerint ezen a területen van a legtöbb probléma a csucsvezetőség munkájában. Ezt az is bizonyitja, hogy a feladati részre vonatkozó javaslatok mind az alapszesvezetek munkájának tartalmasabbá, színvonalasabbá válására irányul. Valóban ezen a téren kell előbbre lépni. Ilyen tapasztalatok vannak a tájékoztatás terén is. A csucsvezetőséget májusban értesitette a városi pártbizottság PMO-ja arról, hogy pártoktatást kell beinditani és ez nem realizálódott cssác augusztusban. Az alapszervezeti munka színvonalának, tartalmának javulása az elsődleges feladat. A tájékoztatás^gyorsabb és tartalmasabb legyen a felsőbb pártszervek által hozott határozatokról és rendszeresen tájékoztatást kapjanak a pártalapszervezetek titkárai. A koordinációs munkára vonatkozóan a következőket mondta el: hatályon kivül helyeeett határozat alapján végzik munkájukat. Az uj határozat alapján kell meghatározni a feladatokat. A jelentést elfogadásra javasolta. Schmidt Rezső elvtárs a beszámoló és a feltett kérdésekre adott válaszokkal a jelentést gazdaságcentrikusnak tartja. A beszámolóban az alapszervezeteket irányitó munkáról nem sok szó esett. Hagy Katalin elvtársnő véleménye ezeEint is a csucsvezetőség többet foglalkozik gazdasági témájú kérdésekkel, mint a párt belső.életét érintő problémákkal. Kérte a csucsvezetőséget, hogy a megalakuló KISZ csúcsszervezet munkájához nyujbsanak segitséget. Antal Pál elvtárs reflektált a vitában felvetett észrevételekre. •^elyhe Szilárd elvtáre összefoglalója A városi párt-végrehajtóbizottság a kialakult gyakorlatnak megfelelően járt el akkor, amikor a csucsvezetőség beszámoltatását napirendre tűzte. Az ellenőrzésnek és segitsnek egyik módja lehet, ha a végrehajtóbizottság számonkéri egyes pártszervezetektől - jelen esetben az Erdőgazdaság csucsvezetőségétől - a végzett munkát, a határozatok végrehajtását. Ez jó a csucsvezetőségnek is, mert mélyebben áttekinti a tevékenységét, munkáját, gondokat, problémákat észlelve önmaga is ösztönzi önmagát, hogy az észlelt hibákat, gondokat, problémákat megszüntesse. A csucsvezetőség tevékenységéhez, munkájához egyrészt a Szervezeti Szabályzat határoz meg nagyon fontos feladatokat, másrészt a Központi Bizottság Titkárságának 19t>8. december 3-i határozata, amely a koordinációs jog létesítésével foglalkozik. A csucsvezetőség feladata irányitani és összehangolni a hozzátartozó alapszervezetek munkáját. Feladata állástfoglalni az irányítása alá tartozó,^ a gazdaság egészét érintő legfontosabb kérdésekben. A csucsvezetőségnek meg kell szervezni azokat a fontos rendezvényeket, amelyeketa párt határozatai végrehajtása érdekében kezdeményezni, szervezni és végrehajtani kell. Kötelessége és feladata irányitani a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját és állástfoglalni a hatásköri és véleményezési listáján szereplő kérdésekben. A csucsvezetőség kötelessége, hogy évente legalább egyszer összevont taggyűlésen, vagy küldöttértekezleten számoljon be munkájáról. A feladatokat és a lehetőségeket is figyelembe venni mérlegre kellene tenni,nem lenne-e célszerű hogy legalább félévenként beszámolni küldöttértekezleten.