MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. július. 26.

368. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. VII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről a nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál. - 3. Javaslat a végrehajtó bizottság 1972. II. féléves munkatervére.

» Kalmár elvtárs válaszolt a további kérdésekre: Elmondta, kogy a VB a témát a városi pártbizottság /Popovics és Magvasi elvtárs felvetésére/ határozata alapján tűzte napirendre. A vizsgálati szempontok kialakítását, és a vizsgálat lefolyása során természetesen figyelembe vettük a megyei pártbizottság vonatkozó határozatát, de a vizsgálat célja nem ennek végrehajtásának ellenőrzése volt. A vizsgálat visszatekintett a gyáregységek megalakulásának ideáig, de amikor az utóbbi években bekövetkezett fejledésről beszél, akor az uj gazdasági mechanizmus idejére érti. A koordinációval kapcsolatban kifogásolt mondat fogalmazásában* valóban van hiba, de a gyáregységi pártszervezeteken is múlik a koordináció tartalma, különösen az "egyke

M gyáregységeknél. Uem tud magyarázatot adni arra, hogy miért nem tagja a gyáregység vezetősége a VCST vezetői tanácsának. Pelyhe elvtárs kérdésére elmondja, hogy a szakirodalom, és a párt Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztálya által kiadott brossura is a vállalati szerkezet különbözőségét hangsúlyozza, optimális megoldást nem ad, frizonyos főbb alaptípusoknak próbálja sorolni a gyáregységeket, és ezek alapján különböző modelletet javasol. A munkabizottság semmiféle önállósági törekvésnek nem kivan táptalajt adni, a kialakult vállalat-szerkezet és hatásköri megoszlás tudomásulvétele mellett nem javasolja különösebb módosításokat, azok elvszerü végig-vitelét, gyakorlati jó kapcsolatokat, s az ösztönzési fejlesztését szorgalmazza* Schmidt elvtárs hozzászólásában elmondta, teljes egyetértésben Kócza elvtással, hogy ott, ahol a nagyvállalatok profil-problémákkal, vagy egyéb gondokkal küzdenek, azok *á átgyűrűznek a téregységre, és a kapcsolatokat bontó formában jelennek meg. Ahol viszont a vezetésben a kapci kapcsolatok megfelelőek, ott mégis megoldottabb a gyáregységek helyzete. A VCST problémájáról elmondotta, hogy elsősorban abból származik, hogy nincsenek a vállalatnak elfogadott IV. ötéves terve. Profilgondokkal küzd, melyet a gazdasági bizottság israáélten felülfog vizsgálni, öszszefüggésben a közúti jármü-programmal. Korábban működött igazgatói tanács,melynek tagja volt a gyáregység vezető, a vezetői tanács, mint.;"sűrűbben értekező törzsgyári operatív testület jött létre, de ugyanakkor az igazgfcói tanács tevékenysége elsorvadt. A gyáregység személyes csatornákon keresztül szerzi be információit, egy jelentős részét, vagy szakszervezeti fórumokon értesül a döntések egy köréről. A testületi szervekkel való kapcsolatot emliti a jelentés, amely a fejlesztésben jelentkező koordinálatlanságban mutatkozik meg /viz, villany, u, járda, munkaerő, stb./ birálja a megyei tanács ipari osztályának tevékenységét.Bizonyos területi szervezetek és szervek adatkéréseik és azok elbirálása során, de nem egyszer határozataikkal is az ö'nállósodásitörekvéseikre szitják a gyáregységeket. Az helytelen. A gyáregységi önállóságok csak a nagyvállalaton belül szabad értelmezni Az önállóság és az üzemi demokrácia egymással szoros összefüggésben van. Abban, ha a nagyvállalati szervezés eredeti céljainak végrehajtása nem halad kellőképpen előre, a vállalati szemlélet hiánya gyáregységi, fegyelmezetlenség, amely különösen az alacsony vezetői szinteken