MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. május. 17.
363. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. V. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Nagy Béla és Szakácsi Bernát nyugdíjemelési kérelme; Szajcz István és Sipeki József fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a pártértekezlet pártépítési munkáról szóló határozata végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról. - 3. Tájékoztató a vállalati és szövetkezeti beruházásokról.
Az egyes központi fejlesztési célok elhagyására, vagy elhalasztására hozott döntések városunkat közvetlenül nem értntik. A többi rendelkezés hatása máris észlelhető. Mint a beruházások bizonyos körében kötelező pénzügyi tartalékolás előírása. A tartalékot az árai emelkedése•és egyéb költségnövelő tényezők tszik szükségessé. CS.ja» hogy növekedjék a folyamatban levő fejlesztésekre történő ráfordítás, gyorsuljon a kivitelegós és üzembéhel^pzés, csökkenjen a befejezetlen állomány, kevesebb uj fejlesztés kezdődjön el. A tartalék, ha nem kerül felhasználásra, a beruházás befejezése után a vállalat rendelkezésére áll* Kern termelő célt épitkezések áttoeneti korlátozása. A kivitelezői kapacitáshiány enyhítése érdekében; üdülő, hétvégi-pihenő, igazgatási- és irodaépület, székházj alkotóház, kiállítási épület, vállalati kultúrház, építése nem kezdhető meg. Egyes esetékben egyedi elbirálás lehetséges. A túlzott épitési és belső berendezési igények csökkentésére normatig előírások készülnek, vétó jogot kap az épitési hatóság. A vállalati és szövetkezeti fejlesztési eszközöknek a tanács számára történő átadásának szabályozása. A fejlesztési eszközök koncentrálása végett lakás, közmű,, és gyermek-intézmények kivételével szabad fejlesztési forrás nem adható át a tanácsoknak. A hitelpolitikai irányelvek következetesebb érvényesítése. Uj épitésügyi szabályzatok, előírások, normatívák kibocsájtása. Epitőipari árrendezés, /^z utóbbi hatása még nem ismeretes./ A «ódositott beruházás-politikai irányelvek a korlátozó intézkedések és a várható árrendezés hatására a beruházó de a kivitelező területén is tájékozódó magatartás alakult ki. A gazdálkodó egységek igyekeztek tisztázni helyzetüket, saját feladataikat az irányelvekből fakadóan, felmérni a központi intézkedések hatását, meghatározni az általuk követendő elveketi gyakorlat Ismereteink szerint ennek formái rendkívül különbözőek. A városi PB gazdasági aktiváját követően a pártszervezetek jelentős része napirendre tűzte a beruházás, fejlesztés témakörét. Több-nagyobb vállalatnál kommunista aktivát rendeztek, műszaki konferenciákat, melyek az uj vállalati beruházási politikai kialakítását ós elfogadtatását célozták. Nagy terjedelemben és feltűnő részletességgel alaposan foglalkozite*m kérdéssel az üzemi sajtó.