MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. február. 9.

356. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. II. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártból való törlések; Szántó Istvánné és Pummer Antal fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a város gazdaságának 1971. évi helyzetéről és az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatok. Javaslat a vállalati üzem- és munkaszervezéssel, valamint a szocialista munkaverseny megújításával kapcsolatos alapszervezeti feladatokra. - 3. Javaslat az 1972. I. félévi politikai ünnepségekre. - 4. Egyebek: NÉV pártszervezet megszűnése; dr. Geri András ellen fegyelmi eljárás elrendelése.

Az 1971

t évi gazdasági helyzet fontosabb .jellemzői Időben megelőzte a középtávm tervezést, és gazdálkodó egységeink bizonyos fokig 1 különváltan kezelték az 197L évi tervet. E tervek a gazdaság majd minden ágazatéban teljesültek, túlteljesültek. Terme lés

?

i termelékenység, ér

té

kesítés Az ipari termelés bővülése tovább erősitette a város ipari jellegét. A minisztériumi Ipar termelése mintegy 15 $-kal nőtt, a tervezettet 6 $-kaI túlhaladva. Vasas üzemeink ilyen ütemben, az élelmiszer'ipar és erdőgazdaság átlagon felül, az egyéb ipari vállalatok kevésbbé fejlődtek.., A tervezettet nem érte el a bútoripar az építőanyag-ipar és az energiaszolgáltatás. Az egri székhelyű tanáosi ipari vállalatok a megyei és a tervezettet meghaladóan 13,6 $-kal bővítették termelésüket. Kielégítően fejlődőti az egyéb tanáosi vállalatok tevékenysége is. A szövetkezeti ipar termelése nem érte el a tervezettet, a 8 %~os növekmény túlnyomóan az Asztalos és Kárpitos, valamint a Cipőipari KTSz. eredménye. A tervüké* nem teljesítőknél egyéb gondok mellett elégtelen volt a munkaellátottság. Az elmaradással küzdő gazdasági egységeknél típusosán ; rekonstrukciók elhúzódása, a profilváltozás szervezetlenségei, kooperációs akadályok, munka és termelésszervezési háányosságok és vezetési hibák okolhatók. Ezeket azonban sokszor saját tanulságul sem tárják fel megfelelő mértékben. • A foglalkoztatottak létszámának növekedéséről néhány egység kivételével nem beszélhetünk. Többségüknél a termelés növekedését egészében a termelékenység emelkedése fedezte, sőt a létszámhiány miatt kieső munkaidő alapot is pótolták műszaki fejlesztési, szervezési intézkedésekkel, A túlóra felhasználás általános csökkenése is bekövetkezett^ bár e tekintetben több vállalat kényszer helyzetben volt. Kedvezőek a termékösszetétel változásának tendenciái. Ezek természetszerűleg üzemenként másként jelentkeznek, de általában a nagyobb nyereségtartalmú korszerűbb konstrukciójú és modern technológiákat igénylő termékek részarányának növekedésében mutatkoznak. •