MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1971. október. 25.

349. ő. e. (13. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. X. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Berecz István és Bozsik István pártból való törlése; Czeglédi László fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a vállalatok, gyáregységek, szövetkezetek középtávú terveinek elkészítéséről és a vállalati kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól. - 3. Jelentés a városi pártértekezlet határozatai végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás tapasztalatairól és feladatairól népfront vonalon. - 4. Egyebek: a finomszerelvénygyári pártbizottság költségvetése.

A tervek realitását a források, kapacitás

t a létszám oldalaiéi •vizsgáltuk. Nehéz helyzetbe került néhány vállalat, amely nem készített időben tervvariációt az igényelt támogatások elmaradásának esetére. De máshol is vannak még nyitott kérdések a fejlesztési hitelek elbírálásának elhúzódása következtében. Szemszögünkből a fejlesztési támogatások elbírálása túlságosan központosítottnak tűnik. Kevés lehetőség volt helyi szempontok és igények érvényesítésére, A tervek többsége városunk létszámhelyzetét reálisan vette figyelembe, egri telephelyen alig tervez létszámemelést, vagy maximum 10—15 %-ra sz

ámit. A létszámon belül terveznek átcsoportosítást, de nem számolnak megfelelően a segédmunkaerő felszabadulásával, nem tervezik mobilizálásának módozatait kellő mértékben. Jelentősebb vállalataink megtervezték a belső átképzést és a szakmunkásképzést, Sajnns, a lehetőségek a két legnagyobb létszámigény /VCST, VILATI/ teljesülését csak elvileg biztositják.előreláthatólag. Vállalataink, szövetkezeteink 2,'5-^»5 %-os évi bérfejlesztést terveztek. Nem mindig határozlak meg pontosan ennek létszámon belüli megoszlását, vagy az ösztönzés módszereinek fejlesztését. A KSZ-ek többségében megjelenik a vállalat bérpolitikaja

f ugy szintén a munkakörülmények, szociális helyzet javítása, vagy a nők helyzetét érintő kérdések. Kisvállalatok, sőt tervvel nem rendelkező gyáregységek esetében is középtávon tervezett a munkavédelmi, egészségügyi, szociális és kulturális beruh

ázás. f e ilesztés, Az önálló gazdálkodás ellenére . azt - tapasztal juk,'-- hogy a vállalatok megértve e témák munkaerőgazdálkodási jelentőségét, fokozottan foglalkoznak megoldásával, A KSZ-ek rögzítik ezt és hasonló okból alaposan kidolgozottak a törzsgárda szabályzatok is, A tervek komplexsége^ tekintetében néhány igen kedvező példát találtunk, amely modern szemléletre vall. Ilyen többek között a Dohánygyár tervezése, amelyben ilyen témák is szerepeltek, mint;minőségfejlesztés-korszerűsítés; kapacitásfejlesztésmunkahelyi szervezés; anyagszükséglet-készletgazdálkodási tanulmány; munkaerőt?orgalom-szakképzés; jövedelmezőségi számitások nők helyzetének javítása, stb. . •