MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1971. április. 7.
335. ő. e. (13. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. IV. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Lendvai Vilmos lemond végrehajtó bizottsági tagságáról; párttagfelvételi kérelmek; javaslat a VILATI Egri Gyára igazgatójára (Drevenka László). - 2. Jelentés a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények nyomozási és ítélkezési tapasztalatairól. - 3. Jelentés a tsz-zárszámadások gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 4. Javaslat a KISZ VIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos városi feladatokra. - 5. Egyebek: javaslat május 1-je megünneplésére; új alapszervezet megalakulására kérelem; Szabó József párttagságának és munkásmozgalmának elismerése.
A büntető eljárás során az egri járásbíróság is a törvények, a párt- és kormány határozatok alapján tölti be feladatát. Munkájában érvényesül a szoci;v a üst a törvényesség, Ítélkezési gyakorlatában differenciáltan jeletkezik a felelősségre vonás a társadalmi tulajdon elleni büntetti kategóriában. Jól érvényesül az a jogpolitikai elv, mely szerint a felelősségre vont személyekkel szemben a kiszabott büntetésnek, illetve intézkedésnek elsődleges célja a megelőzés, a nevelés, és csak akkor jelentkezzen a büntetésben a megtorló elem, ha a cselekmény súlya, az elkövető életvitele súlyosabb tartamú büntetés kiszabását indokolja. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett büntettek kategóriájában az egri járásbíróság ítélkezési gyakorlatában az utóbbi évben szigorodás észlelhető különösen a végrehajtható szabadságvesztés büntetéseknél, Amíg 1969-ben az említett bűncselekmények miatt az elitéltek 38 %-ával szemben hozott a bíróság végrehajtható szabadságvesztés büntetést, - 1970ben ez az arány 60 %-ra emelkedett. Ugyancsak kedvezően alakult a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéseknél is az arány / 39 % ~ 111» 20 %•/ Meg kell azonban jegyezni, hogy 1970-ben olyan jellegű társadalmi tulajdont érintő ügyek kerültek a bíróság elé, amelyekben az okozott kár nagysága, vagy az elkövető személyében rejlő magasabb fokú társadalomveszélyesség /pl, többszörös visszaesés, stb./ végrehajtható szabadságvesztés büntetés kiszabását indokolta. / Pl. § évi és 3-3 évi szabadságvesztésre ítélte a járásbíróság azt a 3 vádlottat, akik bűnszövetségben - egyéb betöréses lopások mellett - az egri Vármúzeum sérelmére 120.000 Ft.-os betöréses lopást követtek el,- 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte azt a Finomszereivénygyári dolgozót, aki a Vasas Fémipari Ktsz-nél másodállásban üzletszerző és üzletkötői minőságben az egyik kisiparossal összejátszva fiktív számlát nyújtótott be a Ktsz-hez, mintha a kisiparos 95,000 Ft. értékű szerszámokat készített volna, holott a szerszámokat másutt készíttették el ás csak 22.000 Ft-os költséggel. A különbözeten osztozkodtak, A kisiparost a bíróság 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.Jó gyakorlatot folytat a járásbíróság azokban az esetekben, amikor a kiszabott szabadságvesztés büntetésnek felfüggesztése iránt intézkedik. 3 évi próbaidőre felfüggesztette a 3 hónapi szabadságvesztásbüntetését annak a 64 éves éjjeliőrnek, aki szolgálata alatt dézsmálta, a raktárt,- vagy annak a 20 éves, 8 10.000 Ft-os sikkasztás idejében előrehaladott terhes állapotban levő nőnek a büntetését, akit a bíróság 8 hónapi szabadságvesztésre itélt. Jelenthetem, hogy a járásbíróság büntető ítélkezési gyakorlata a társadalmi tulajdont károsító cselekmények vonatkozásában kiegyensuljozott #-* megfelel a jogpolitikai irányelvekben foglal* taknak. Nincsenek kirívóan eltúlzott vagy súlytalan Ítéletek. E büntetti kategóriában hozott ítéletek kellően szolgálják a társadalmi tulajdon védelmét. Eger , 19714 március hó 22. napján. . "'•/,.. £ z ,^-„ l —• /: űr. Kisfaludi Dezső :/ városi-járási vezető ügyéss
