MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. szeptember. 9.
323. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. IX. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek és pártbüntetések. - 2. Jelentés a III. ötéves terv városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításáról és a IV. ötéves terv Eger városi vonatkozásairól. - 3. Szóbeli tájékoztató a kongresszusi előkészítő munka helyi feladatainak helyzetéről. - 4. Szóbeli tájékoztató az 1970. évi véradó mozgalom eredményeiről, tapasztalatairól.
Jelenthetjük, éhogy Egerben jelentős urbanizalódási folyamat zajlott a III. ötéves terv során, melyet meg a IV. ötévea terv idején sem tudunk befejeznie A város lakosságának számszerű alakulása a városfejlődés legfontosabb tényezője az 196o-as népszámláláskor Eger lakóinak száma 38c61o fő volt, a II. ötéves terv /égéig 42.716 főre emelkedett, lo,5 c /°-al növekedett. Az 197o. jan«ár 1, adatok szerint a lakosság száma 49*277 fő ami 196o-hoz viszonyítva 27 %-os a növekedés, A lakosság számánál a KSH két számot vizsgál: jelenlévők: 46«5oo fő s össz-ú lakosság 49.277 fő. A III. ötéves terv ideje alatt 197o.decei.iber 31-ig - 1965.december 31-től várhatóan 17 Í° a növekedés, a város lakossága a III. ötéves tdrv időszalában gyorsabban fejlődött, mint a korábbi tervciklusokban. M gállapithatjuk, hogy városunk a fejlődő, növekvő magyar városok között foglal helyet, és a III. ötéves terv végére várhatóan 49.5oo fő lakosa lesz. Az ország városaihoz hasonlítva megállapítható, hogy a fejlőd's vonalán városunk az ország 2o első városa között helyezkedik el.Ha a fejlődés ütemében törés nem következik be, ugy a IV e ötéves tervben megszületik az 5o.ooOc állampolgár. A mennyiségi növekedéssel arányosan ;orr oskodni kell a várost várossá tevő kommunális ellátási fele'telek kielégítéséről is, és ez a nehezebb, bonyolultabb feladut. Annál is inkább bonyolult, mivel az " ősi" város évs.'.zedek , de nyugodtan mondhatjuk, hogy évszázadok alatt kialakult arculatát és kommunális ellátottságát egyszerre és ugyanakkor kell az uj igények kielégítése mellett korszerűen, de a távlati igények figyelembevételével is megoldani. A II. ötéves tervben 3o3 millió Ft. tanácsi beruházást valósítottunk meg, melyben csak a tanácsi és a tanácsi vállalati fejlesztések összegeződtek. A III, Ötéves tervben közel 1.3 milliárd Ft. egész városra kiterjedő beruházás fog megvalósulni. / A két szám nem viszonyítható egymáshoz, mert a II. ötéves tervi adatból hiányzik a nem tanácsi beruházás./ Ez a nagyság ugy érzékelhető, hogy ebből a pénzből 52oo db. lakást, vagy 5o db. 16 tantermes szakközépiskolát lehetett volna felépíteni.
