MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. május. 6.

314. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. V. 6. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Patkó József és Szakál József fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a város kereskedelmének, közlekedésének és hírközlésének fejlődéséről. - 3. Jelentés a város közoktatási tevékenységének helyzetéről, fejlődéséről.

eladó-helységek ie. Esetenként sorbanállás tapasztalható a kenyérboltokban* husboltokban, zöldség-gyümölcs boltokban, cipoboltban és szabad-piacon. Ez a helyzet azért állt elő, mert a hálózatfejlesztési tervekben a tanácsi kereskedelem fejlesztésére a második és a harmadik ötéves terv időszakában is indokolatlanul alacsony összeget állitottak be. Ennek következtében néhány kereskedelmi egység "tragikus" körülmények között üzemel. A Dobó téri élelmiszer bolt 157 tf* en több mint évi 4,5 millió forintot, a Széchenyi utcai női cipőbolt 85 a^-en több mint 3 millió forgalmat bonyolit le. A Heves megyei Iparcikk Kisker. Vállalatnál pl. az épületek elhasznált sági foka 45 %-os, ami mélyen az országos átlag alatt van. Ennek ellenére az előirányzott juttatás megyei keretből a harmadik ötéves tervben mindössze 15o ezer Ft volt. A raktárak részesedése az összterületből alacsony és a kereskedelmi ggységek nagyrésze a leterheltség további fokozását már nem birja el. A város lakosságának ellátottsági szintjét a következő mutatók alapján elemezhetjük* /1969. évi adat./ Bolti kiskereskedelem Eger Gyöngyös Hatvan ü?f?® . össze 1 lakosra jutó forg. Ft 1569o 1577o 13364 8681 1 sVre jutó forgalom 5o849 48139 3194o 35825 1968. évben a megye székhelyeken átlagosan aa 1 lakosra jutó bolti kiskereskedelmi forgalom 16 176,- Ft volt. Tehát Egerben az ellátottság a megye székhelyek átlagánál, megyén belül pedig Gyöngyös városnál rosszabb. A hálózat leterheltsége meghaladja a két várost és a megyei átlagot. Figyelembe veve, hogy a harmadik ötéves tervben főleg az élelmiszer fejlesztése került előtérbe, a legrosszabb helyzet az iparcikk szakmánál alakult ki. A piaci csarnok épitésénél a kereskedelmi árusitás feltételét biztositó célszerűség nem teljesen megfelelő. Az egységek kicsik, raktározási lehetőcégek minimálisak, viszont a göngyöleg igény, mely a zöldség-gyümölcs szakmában nagyvolumenü, elhe-^ lyezése probléma. Ez az állapot az áru minőségének csökkenésé-