MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. február. 11.

310. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. II. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Szabó János fegyelmi ügye; büntetőeljárások és a pártbüntetések. - 2. Jelentés a város gazdaságának 1969. évi fejlődéséről, javaslat az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokra. - 3. Jelentés a társadalmi szertartások helyzetéről és feladatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság mellett működő társadalmi bizottságok összetételére, feladatkörére és munkamódszerére. - 5. Egyebek: Őszi Vencel fegyelmi ügye.

Az utóbbiból közel háromszorosát termelték az 1968* évinek. A segéd- mellék- és kiegészítő üzemágakban Jl féle engedélyhez kötött tevékenységet folytatnak, / építőipari, mérlegjavitó, mümyagfeldolgozó, műszeripari, vendéglátóipari stb. / Kiszélesítették a közvetlen fogyasztók felé történő értékesítést, -üzen tevékenységek eredményeként a kiegészitő üzemágak bevételi aránya 2 év alatt megkétszereződött. A kiegészitő tevékenyság volumenének növekedése várhatóan a jövőben folytatódik. 3* Építőipari termelés Az építőipari vállalatok termelési tevékenysége az országos átlagot meghaladóan. 22 %-kal növekedett. Ennek ellenére a városban több idegen kivitelező vállalat dolgozik, mert az egri székhelyű vállalatok építőipari kapacitása elégtelen a felmerülő igényekkel szemben. A termelés ugrás-szerű növekedése következtében egy-két vállalatnál minőségi romlás következett be, s a befejezési határidők teljesítése is nehézségekbe ütközött. A termelési felfutást 83 %-ban létszám, és csak 17 %-ban a termelékenység növelésével érték el. A munkáslétszám növekedése 18,3 %, /719 fő/ Lényeges létszámhiány csak időszakonkánt jelentkezett, s a létszámfluktuáció a bázis szintjén mozgott. A létszámalakulást kedvezően befolyásolta a következetesebb bérpolitika, az átlagbérek növelése. Átlagosan 5-7 %-os átlagbárnövelést hajtottak végre. A növekvő árbevétel ellenére a nyereségtömeg valamivel alatta maradt az 1968» évinek. A nyereségből képzett fejlesztési alap hasonló lesz az előző évihez, ez azonban a termelőeszközök korszerűsítésére, bővítésére nem elegendő, s így a vállalatok fejlesztési hitel igénybevételére kényszerülnek.