MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1969. július. 2.

292. ő. e. (11. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. VII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: javaslat pártiskolára; párttagfelvételi kérelmek elbírálása. - 2. Jelentés a Központi Bizottság munkásosztály helyzetéről szóló határozata végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 3. Jelentés a városban folyó beruházások helyzetéről és javaslat a beruházási tevékenység továbbfejlesztésére. - 4. Egyebek: tájékoztatás hittan-beiratkozásról.

talált a dolgozók között* A munkások többsége megelégedéssel fogadja az uj mechanizmus bevezetésével a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényre juttatását..ugyanakkor a reform, számukra kedvező vonásai mellett szóvá teszik a negativ tendenciákat, jelenségeket is. Pl. közszükségleti cikkek, élelmiszerek, hustoltelék áruk eltűnnek és helyettük drágábbak kaphatók. Igen gyakori jelenség, hogy a ruházati és iparcikkek, vagy a magyar konzervek árait a külföldi árakkal hasonlitják öseze és ezekből nem minden esetben kedvező és politikailag is megalapozott következtetést vonnak le. Elfogadják, hogy az áruknak a társadalmi ráfordításokat kell tükrözni, de az árak hatásosabb ellenőrzését kérik, és a visszaélésekkel szembeni határozottabb fellépést, mert ugy vélik, hogy az árak felfelé való mozgása nemcsak a reform velejárója, hanem a laza ellenőrzés következménye is. Az általános politikai hangulatot egyénenként vizsgálva néhány helyen közömbösséget is tapasztalhatunk, főleg külpolitikai, illetve a nemzetközi munkásosztály harcát érintő kérdések vonatkozásában, xvlunkásaink egy része csak a munkahelyüket közvetlenül érintő események alapján iteli meg a párt és kormány általános politikáját. Sz a közömbösség azonban nem általános jelenség, és megállapítható, ho y e közömbösségen belül ellenséges magatartás egyéni vonatkozásban sem tapasztalható. Társadalmi aktivitást illetően főleg az egyéneket vagy kisebb csoportokat, illetve ezek érdekeit érintő kérdésekben az aktivitás jónak mondható. Egyenként vizsgálva a társadalmi aktivitás problémáját a munkások két nagy csoportra oszthatók: az első csoportba tartoznak azok, akiknek társadalmi aktivitása rendkivül nagy. Akik az üzemet érintő kérdéseken tul is különböző formában szivesen tevékenykednek a társadalmi