MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1969. április. 23.

287. ő. e. (11. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. IV. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: a Heves Megyei Építőipari Vállalat párttitkárát, Pápista Jánost figyelmeztetik a tagfelvételek helytelen előkészítése miatt. - 2. Jelentés az előző évi átlagjövedelem alapján kiszámított progresszív tagdíjfizetés alakulásáról. - 3. A városi tanács alapszervezetének jelentése az eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól. - 4. Jelentés a város kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről, a város kereskedelmi ellátottságáról - figyelemmel az egyre növekvő idegenforgalomra. - 5. Egyebek: fegyelmi kezdeményezése a börtön párttitkára ellen; a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1. alapszervezetének párttitkára felmentését kéri; munkaidő-kedvezmény a nem függetlenített párttitkároknak.

Gyenes János elvtárs Tisztelt Végrehajtóbizottság! A városi pártbizottság határozatot hozott az 1969» évi gazdaságpolitikai feladatokra, amelyben a kereskedelmi pártszervezetek feladatai egyértelműen meg vannak jelölve. Ezeket a feladatokat taggyűléseken az illetékes alapszervezetek megtárgyalták. Ami a kereskedelmi fejlesztést, ellátást illeti ugy érzem Eger tekintetében a következőket lehet megállapítani: A városra élénk kereskedelmi forgalom jellemző. Eger a megye kereskedelmi központja is. Az elmúlt években a kiskereskedelem egy lakosra jutó eladási forgalma többmint 14 ezer Ft. Meghaladja pl. Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged 1 lakosra jutó eladási forgalmát. A város kiskereskedelmi forgalma a III. 5 éves terv időszakában évi 3,5-5 %-al emelkedett. Mindezekhez képest a bolthálózat 1962 óta csak 25 egységgel nőtt, alapterületben ez mindössze 8-1© %-os növekedést jelent, amely megközelítően sem kielégitő a forgalom fejlődéséhez képest. A megyeszékhelyű városokban a boltok összes helységének looo lakosra jutó alapterülete Egerben a legkisebb, Debrecen várost kivéve. A város egyre fejlődő idegenforgaloma, a kiskereskedelem elaprózottsága, és túlzsúfoltsága, a megfelelő áruválaszték hiánya egyre sürgetőbben veti fel a kereskedelmi hálózat fejlesztését, amit véleményem szerint nekünk egyre inkább hangosulyoznunk kell. Jelenleg a vendéglátóipar terén található a legszűkebb keresztmetszet, a legnagyobb fokú kielégitetlenség. A vendéglátóipar a III. 5 éves tervben évi 5-6%-os forgalomnövekedést ért el. Nincs a városban kulturált és olcsó vendéglátóegység,a meglévő kisvendéglők és borkóstolói! kocsma jellegűvé váltak. A Park Szálló étterme magas árai miatt idegenforgalmi idényen kivül kevésbé látogatott. Kedvezőtlen helyzetet termet a szállás féről&yek hiánya. E téren az elmúlt 2 évben - campinget kivéve • fejlesztés nem történt. Az e téeen jelentkező szűk keresztmetszetek kiküszöbölése érdekében örvendetes a városi tanács azon intézkedése, hogy hosszú előkészület után elkészült a város kereskedelmi, hálózatfejlesztési terve, amely megfelelői? módon elemzi a kereskedelmi hálózat mai állapotát, összehasonlításokat tesz más városok hálózatával szemben és következtetések von le a jövőre nézve. Véleményem szerint ez a fejlesztési terv megfelelő alapot nyújt a konkrét helyi feladatok kidolgozásánál. A jelentés második oldala leszögezi "a hatósági irányitás lehetősége, észrevételek, javaslatok kidolgozására nemcsak lehetőség van, hanem kötelessége is a városi tanácsnak." amelyet szeretnék kiegészíteni azzal, amely a jelentés