MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1969. április. 23.

287. ő. e. (11. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. IV. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: a Heves Megyei Építőipari Vállalat párttitkárát, Pápista Jánost figyelmeztetik a tagfelvételek helytelen előkészítése miatt. - 2. Jelentés az előző évi átlagjövedelem alapján kiszámított progresszív tagdíjfizetés alakulásáról. - 3. A városi tanács alapszervezetének jelentése az eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól. - 4. Jelentés a város kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről, a város kereskedelmi ellátottságáról - figyelemmel az egyre növekvő idegenforgalomra. - 5. Egyebek: fegyelmi kezdeményezése a börtön párttitkára ellen; a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1. alapszervezetének párttitkára felmentését kéri; munkaidő-kedvezmény a nem függetlenített párttitkároknak.

€ a 1 e n % é. j| a város kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről, a város kereskedelmi ellátót;tságáról - figyelemmel az egyre növekvő idegenforgalomra. A város kereskedelmi szerepköre, történelmi múltja alapján mindig jelentős volt és nagy élénkséget mutatott. A fejlődés ebben a vonatkozásban különösen gyorstitemü a felszabadulás óta. A város kereskedelmi hálózatával szemben állított követelmény más jellegit volt a háború előtt, s az változott annak megfelelően ahogyan változtak az életkörülmények. A hálózat méretei, fé&vése, kapacitása nem a mai és méginkáub nem a jövőbeni igények szerint települt, s jött létre. A mai követelmény abban áll a kereskedelem szerveivel és hálózatával szemben, ho^y elégítse ki a város gyorsan növekvő lakóinak igényét, a naponta vásárolt? cikkekben éppenugy, mint a tartós fogyasztási cikkekben. S kérdésben számolni kell azzal a változással is, hogy városunkban is egyre csökken az önellátó háztartások aránya, mert növekszenek az igények és a gazdasági lehetőségek minden háztartásban. Ma közel 60 ezer városi nappali létszámot ellátni, valamint a város vonzáskörzeti szerepéből adódó, mintegy 200.000 lakos ellátása és az idegenforgalom milliós nagyságrendű legényeinek kielégítése elsősorban nagyobb és sok vonatkozásban kulturáltabb, felkészültebb hálózatot igényelne. Szerencsére a fenti igény nem azenos jellegű, mert a helybeli lakosság és a környékbeli falvak lakol, vagyis a vonzáskörzet lakói egyrészt napi élelmezési cikkeket és tartós fogyasz tási cikkeket keresnek, mig az idegenforgalom keretében érkező vendégek legnagyobb részben élelmezést, ajándék és emléktárgyak vásárlását, vagy egyéb használati cikkek iránt érdeklődnek. A ma látható általános igények és a jövőbeni igények alapján jelentős átalakításra és gyorsütemű fejlesztésre szorul a mai szétaprózott és a fejlesztésben eléggé elhanyagolt kereskedelem. Ebben a vonatkozásban igen örvendetes az élelmiszer áruházak vonalán megindult fejlődés, azok nagy forgalma is igazolja az átalakitás sürgősségét. Hasonló folyamatra lenne szükség az e.jyéb jellegű áruházak vonala^ is.