MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1969. január. 15.

280. ő. e. (11. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 15. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetekben.

mértékben kihasználták azon lehetőséget, hogy a III. IV. kategóriába tartozó cikkek árainak megállapítása az igazgatói hatáskörbe tartozik. Ennek megfelelően érvényesíteni tudták azon elveiket, amelyet a szolid árak melletti nagy forgalomra való törekvés fejez ki. A vizsgált egységek eredményeinek alakulása általában 196?. évhez képest növekvő tendenciát mutat. Megállapítható, hogy a növekedés nemcsak a bázissal szemben, hanem a tervezett eredménnyel szemben is jelentkezik. Az eredmény növekedésben jelentős szerepet játszik a műszaki fejlesztés, a termékösszetétel és volumenváltozás is. A vizsgált egységek 1968. évben nagy gondot forditottak az anyagi ösztönzésre és ennek megfelelően az anyagi ösztönzés különböző formái jöttek létre. Ott jártak el leghelyesebben, ahol az anyagi ösztönző erőforrásokat az alapvető feladatok megvalósítására koncentrálták igy pl. az egri Dohánygyárban, ahol a béralap közel lo %-é.t forditottak mozgóbér formájában premizálásra koncentráltan a legfontosabb feladatok megoldásában tevékenykedő dolgozócsoportoi részére. Az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban a vizsgálat során megállapítottuk, hogy az átlagbér kötelező betartásának előírásával a gazdálkodó egységek vezetői általában nem értenek egyet. Ez a szabályozó forma ugyanis nem ösztönöz a termelékenység növelésére, főbb helyen az átlagbér betartása érdekében szükségtelen létszámfelfutást eszközöltek, ami eleve károsan hatott a termelékenység alakulására. A részesedési alap felosztásának irányelvei több—keve-r sebb vitát váltottak ki elsősorban az év elején, és várhatóan a vita fokozódik az 1968. év után meghatározott részesedési alap kifizetésének időpontjában is.