MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. szeptember. 11.

271. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. IX. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Sipos Lászlóné tagdíjügye; párttagfelvételi kérelmek; munkásőrségből kizárások. - 2. Jelentés a Vörös Csillag Traktorgyár Egri Gyáregysége pártszervezetének gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységéről. - 3. Jelentés a pártdemokrácia érvényesülésének tapasztalatairól, valamint továbbfejlesztésének lehetőségeiről. - 4. Egyebek: Nemes Gyulánénak, a TIT városi titkárának felmentési kérelme; alapszervezetek különválása.

tor magas önköltség csölekéntését. Reálissá tette a döntést az az elképzelés is, hogy az addig gyártott évi 18oo - 2ooo db-os traktor mennyiség növekedni fog. Ekkor még nem láttuk azokat a nehézségeket, amelyek az elkövetkezendő időszakban jelentkeztek. Az első problémát az MSZMP KB és a Kormányhatározata jelentette az uj gazdaságirányítási rendszer előkészitéBével kapcsolatban* 1967-ben az egri gyáregység ilyen irányú problémáival a Hajtóműgyár már nem foglalkozott a VCST pedig még nem foglalkozott. így az 1967-es év első fele ugy telt el, hogy ezen a téren lényeges előrehaladás nem történt* E területen történő lemaradás és a többi még 1967-ben megoldandó feladatok sok esetben kapko— dóvá tették a gyáregység munkáját. Az uj irányítási rendszerre való áttérés előkészítési munkája az év utolsó negyedére zsúfolódott, ekkor történt meg a kollektív szer ződés kidolgozása is. Ehhez járulták még olyan problémák, hogy a VCST-nek nem voltak tapasztalatai a több gyáregy-i ség vezetésében és az is, h&gy a VCST-ből a Csepeli Acélöntödébe kihelyezett acélöntések sok esetben közel 5o %-ban selejtesként kerültek leszállításra. Mindezek bizonytalanná tették gyárégységünk 1967-es évi tervének teljesítését, s előre sejtették az 1968. évi feladatok nehézségeit, problémáit. Már 1967» második fel6ben,méginkább 1968. első felében látni lehetett, hogy a korábban kialakult jó kapcsolat a VCST és az egri gyáregység között kezd visszafejlődni. A törzs gyár, s az egri gyár gazdaságvezetése között egyes területeken a viszony elmérgesedett, a korábbi kooperációs kapcsolatok is visszaestek. Egyre inkább jelentkeztek olyan problémák, hogy az eddig könnyen lerendezett dolgok megoldása körülmenyes sé vált» a dekád ütemesség tartása sok esetben lehetetlen és az egyes kooperációs tételek késedelme tervünk teljesítését is veszélyezteti. A fent vázolt nehézségek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1968. I. féléves tervünket csak 93 %-ra tudtuk teljesíteni. A gyáregység félévi lemaradását azonban még más tényezők is elősegítették. Igen súlyosan érintette a gyáregységet, hogy 1967« végén az 1968. évi kapacitásunk.nem volt lekötve. 1968. első negyedévében még 35 milliós kapacitás lekötetlenség jelentkezett. A kapacitás lekötésére irányuló tevékenység nagyon sok energiát, többletmunkát jelentett az amúgy is túlságosan leterhelt műszaki dolgozóknak. / NDK hajtómű, győri boly%mü / Ilyen körülmények között a gyáregység kénytelen volt a VCST profiljába nem tartozó gyárt iiányt is felkutatni a kapacitás lekötése érdekében, pl. a tejszivattyú gyártást. . / .