MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. augusztus. 14.

269. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. VIII. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Kovács János felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályára; helyette Nagy Katalin megválasztása a KISZ városi bizottság titkárának. - 2. Javaslat a második félévi politikai ünnepségekre. - 3. Jelentés az egyházpolitikai helyzetről és a további feladatokról. - 4. Jelentés a városi pártbizottság és az alapszervezetek pénzgazdálkodásáról, a tagdíjfizetés tapasztalatairól. - 5. Különfélék: új alapszervezetek és csúcsvezetőségek létrehozása.

magát a kapitalizmus nyilt védelmétől. Valójában a kapitalista rend megmentése a "korszerűsítés" célja.A két világrendszer harcában a nemzetközi imperializmus érdekeivel összhangban a szocializmus eszméi terjedésének megakadályozását állitja tevékenysége középpontjába. A Vatikán politikájában a szocialista országok elleni nyilt harcot - felhasználva az egyházi szervezeteket -, egyre inkább.a hosszú távra kidolgozott ideológiai fellazitás váltja fel. A keresztények és a marxisták közötti dialógust is ennek eszközeként használják. A szocialista országok helyzetéből adódó egyházpolitikai különbségeket ellentétekké akarják változtatni. A Vatikán, céljainak elérésére a sajátos lehetőségeket adó államiságát is felhasználja. Pozicióinak fokozatos megszilárdítása és az egyház társadalmi szerepének növelése érdekében a szocialista országokkal hivatalos állami kapcsolatokát igyekszik kiépíteni.A Magyarországgal kötött részleges megállapodást befolyása szélesíthető kezdetének, az egyház hitéleti keretét bővitő első lépésének tekinti. Hazánkban az érseki, megyéspüspök! kinevezések elodázásával, az ateizmus veszélyeinek hangoztatásával befolyásolja az egyházi vezetők magatartását. A Vatikán politikájában végbenent változások azonban számunkra is nyújtanak lehetőségeket. A püspöki kar erősödő kapcsolata a Vatikánnal és máe országok katolikus egyházaival, bátorítást jelentenek a reformista irányzatoknak. Minden egyházi irányzat az egyház "megmentését" akarja, mégis a reformisták tevékenységében olyan progressziv elemek is találhatók, amelyek r

^jee> kérdésekben lehetővé teszik az együttműködést. Az állami érintkezések is alkalmasak érde-. keinknek megfelelő egyházpolitikai manőverezésre. A marxisták és keresztények dialógusában való részvételünk segítheti a progressziv katolikus irányzatok erősödését. Nehézség e téren, hogy a szocialista országok között jelenleg nincs