MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. május. 8.

261. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. V. 8. - Napirend: - 1. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 2. Különfélék: hatásköri lista beterjesztése; munkásőr- és párttagfelvételi kérelmek.

a jó gazdálkodásnak. A jelenlegi nyereségrészesedési rendszerünk a gyáregységet visszatartásra ösztönzi még akkor is, ha nagyobb eredményt tudnánk elérni. A gyáregységeknek nem érdekük, hogy növeljék a nyereséget. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésének időszakában a népgazdaság aktivan alkalmazza azokat az eszközöket, melyek az elcsúszást megakadályozzák. Gyenes János elvtárs • Hozzászólásomban 2 megállapításból szeretnék kiindulni. Egyik Lendvai elvtárs kijelentése: " Az egy negyedév rövid idő és ennek alapján az uj gazdaságirányítási rendszert birálat tárgyává tenni, vagy messzemenő következtetést levonni nem lehet. " A másik üomán elvtárs megállapítása, hogy átmeneti időszakot élünk, az uj rendszer kibontakozása csak 197o-ben valósul meg. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy a reform kezdeti alkalmazása politikai siker, amely a pártszervezeteink aktiv tevékenységének köszönhető. Vannak olyan jelenségek, amelyek előtt értetlenül állunk, melyek a vitában is helyt kaptak. Köztudomású, hogy ma a megitélés alapja a nyereség maximalizására való törekvés és ennek ellenére az ujitási mozgalom nem kielégitő. Vagy a gyáregységi szervezeteiben a várt önállóság nem következett be, ezen egységeiméi továbbra is a tervlebontásos módszert alkalmazzák. Ezek a jelenségek nyilván gondot okoznak, melyeket felfelé jeleznünk kell, de ilyen vonatkozásban állástfoglalni, kellő tapasztalat hiányában meggondolandó. Magyarázható bizonyos mértékben Vajda elvtárs felvetése is a kamatláb tekintetében. Nyilván, hogy akár a termékpiacra, akár a pénzpiacra vonatkozó közgazdasági szabályzók a helyes orientálás, az ösztönzés érdekében születtek feltehető, hogy a segédüzemágak fejlesztésére felvett hitel kamatlába azért 3 %-al nagyobb, mert a tsz-eknek nem az ipari termelésre való törekvés a főcél, hanem a mezőgazdasági termelés. Már most gondot okoz a spekulációs nyereségre való törekvés. Pl. a nagykereskedelmi vállalatok / FERROGLÓBUS / súlyhatár alatt fogadnak el sok megrendelést, hogy felárat tudjanak felszámítani,