MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. március. 20.
258. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. III. 20. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-zárszámadások gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 2. Különfélék: Kovács László személyében javaslat az egri munkásőr-zászlóalj parancsnoki funkcióra; párttagfelvételi kérelmek; a városi pártbizottság, az apparátus és a városi pártmunka értékelése.
A mi helyzetünk sajátos és átmeneti, mert ma még nem fordul termőre olyan'mértékben az uj'szőlő,'mint amilyen mértékben csekken a termőszőlő, 'Pl. 1961-ben 1*598 kh,közó's szőlőterület volt, ma pedig csak 778 kh« A terméshozam azonban neup a fenti aránynak megfelelően csökken, mert a 778 kh-ból már 214- kh uj termőszőlő, amelyen az átlagtermés két-háromszorosa az •öregtermo szőlők termésének. Az össz hozam azonban még mindig ntm éri el azt a szintet, amely a tervekben szerepel. Sajnos még 2-3. év kell ahhoz, hogy a kedvező fordulat bekövetkezzen a terméshozam alakulásában, az uj telepítések termőrefordulásával. Az uj telepítések kedvező hatSsa nemcsak abban jelentkezik, hogy az átlagtermés tömege növekszik, hanem az által is t 'hrgy jQvul a minőség, emelkedik az-' átvételi ár, termelékenyebb a «sSttij5$í / Dolíó tsz. 14.46 Ft/ kp,'Nagy József Tsz. 12.66 H/kg, Petőfi tsz. 13.98 Ft/kg, Rákóczi Tsz. 9.13 Ft/kg. átvételi árak/ A termelés szerkezetének sajátossága ez évben az is, hogy a kertészet most van fejlesztés alatt. Eddig mint lehetőséggel és mint szükségszerűséggel nem foglalkoztak megfelelően a kertészettel, A Petőfi tsz, mult évi Ifezdeményex'ése elismerésre méltó, mert egyrészt ezakszerüen megalapozza a zöldségtermelést, másrészt jelentősen meg is' neveli, amelynek hatására 1966uban 1.385 m/Ft-ot, 1967-ben 2,435 m/Ft. bevételt ért el ebben a termelési ágban. Sajnos a szemlélet, a tagok hozzáállása nem a legjobb ebben a kérdésben. Lassan emelkedik hozam és értékben is a primőráru termelése, valamint a száraz szabadföldi kertészkecüs mértéke a többi termelőszövetkezetekben is. Egy termelőszövetkezetre szr.' s< d-tt a szarvasmarhateóyésztés, a hizlalás viszont néhány darabtól évente megmaradt a többi termelőszövetkezeteknél is. Veit elképzelés a közös nagy sertéstelep létrehozására vonatkozóan is, azonban egyezség a tsz-ok között nem alakulhatott ki, igy elaprózva minden tsz. maga foglalkozik'sertéstenyésztéssel, hizlalással, összesen évente mintegy l.ao« db., hizót állítanak elő, hal * tt j->bb szervezéssel összefogva ennél több is előállítható lenne. Összesítve a négy termelőszövetkezet állattenyésztéssel kapcsolatos eredményeit az állapitható meg, hogy növekedett az állattenyésztés köre azzal, hogy ma már nemcsak szervásmarhatenyésztés, sertés, hanem juh, baromfitartással is foglalkoznak. Másrészt 1967-ben bevételeik ebbea az ágban 2 millió Ft-al vnlt töbl; mint az előző évben. Hasrnló mértékben növekszik és kedvező a hatása a melléküzemágaknak,, a segéd- és feldolgozó üzemeknek. Azonban indokolatlanul drága a gépek üzembentartása.
