MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. február. 21.

255. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. II. 21. - Napirend: - 1. A hivatali pártszervezetek tevékenységének tapasztalatai. A IX. kongresszus által adott jogok és az ide vonatkozó határozatok érvényesülése. - 2. Jelentés a pártszervezetek pénzgazdálkodásáról, valamint a tagdíjfizetés tapasztalatairól. - 3. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulásának 50. évfordulója. - 4. Tájékoztató jelentés a pártoktatás helyzetéről. - 5. Különfélék: az Egri Finomszerelvénygyár felhívása Lenin-szobor felállítására; párttagfelvételi kérelmek; munkásmozgalmi tevékenységek elismerése; Vágner Lajos kizárása a munkásőrségből.

nista nozgalnának kibontakozására; - szóljunk arról a tánogátasról, amelyet a nagyar forradalmá*rok Szovjet-Oroszország harcához nyújtottak; - hivatkozzunk arra, hogy népünk 1919-ben olyan pillanatot ért neg, anely nen ninden népnek jut osztályrészül: száz éven belül másodszor is a nemzetközi haladás élvonalába került, a szovjet példa nyonán maga is példát mutatott a világnak. Az egyszerű emberek szenében a történelem jelentős mértékben személyekhez kötődik, ezért szükséges, hogy hangsúlyozzuk a for radalmok történetében a kienelkedő személyiségek szerepét, de a, túlzásoktól nentesőn, a történelen igazságának negfelelő pátosszal, Kun Béla személyéről ugy beszéljünk, aki nind a párt megalakításában, nind a Tanácsköztársaság tényleges irányításában messze másoké fölé emelkedett. 5«Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalmat ugy néltas suk, mint amely megdöntötte a monarchiát, kivivto hazánk függet lenségét* Megteremtette a polgári demokratikus szabadságjogokot szabaddá tette a forradalmi fejlődés útját, a tömegek bekapcsolódását a nyilt politikai harcokba. Az őszirózsás forradalom értékelésénél abból induljunk ki, hogy az a tömegek, az élükön haladó, különböző csoportokhoz tartozó marxisták harcának nagy sikere volt. A forradalmat nem szabad kizárólag a polgári kormány következetlensége és tehetetlensége alapján elbirálni. A tömegek mozgalma sok olyan követelés teljesítését kényszeritette ki, amelyeket a kormány csak vonakodva fogadott el. Károlyi Mihályról ugy szóljunk, mint oki őszinte demokrataként, lépésről lépésre felismerve az események logikáját, 1919 márciusában eljutott a munkásosztály történelmi szerepének felismeréséhez* Történelmi utja tanusitja, hogy ez nem volt véletlen. 6.Erőteljesen hangsúlyozzuk annak jelentőségét, hogy a forradalom menetében létrejött a magyar munkásosztály marxista-leninista pártja* Tevékenysége egyik fő feltétele volt a forradalom