MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. május. 3.

236. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. V. 3. - Napirend: - 1. Eger város III. ötéves tervének munkaerő-szükséglete és forrása.

Az egri járás északi részére Borsod és Nógrád megye gyakorol szívóhatást. Ezeknek a nagyüzemeknek a létszáma a következő években nem fog csökkenni, felszabaduló munkaerővel nem számolhatunk. Azonban továbbra is gondot jelent az egri jár'«s, a szénbányászat visszafejlesztése a következő években is folytatódik és nem látjuk milyen kihatássaliesjg erre a területre. Ebben az esetben a felszabaduló létszám foglalkoztatásáról gondoskodni kell. Két kérdést kívánnék kiemelni, amelyre célszerű lenne megkülönböztetett fig elmet fordítani: Az egyik a nők foglalkoztatási színvonalának emelése. Véleményem szerint az elmúlt időszakban nem történt előrehaladás azon munkahelyek felszabadítására, amelyek lehetővé tennék a nők foglalkoztatását. .Itt szemléletváltozásra is van szükség. Mint lehetőséget figyelembe kell venni az ipari üzemek bővitését 'Finomszerelvénygyár, Hajtóműgyár stb. Szeretném aláhúzni, hogy mint lehetőséget számba kell venni azt is, hogy az ipartelepítést szorgalmazni kell. áz országos és helyi erőforrásokat figyelembe kell venni. Felvetődött mint~gondolat, hogy célszerű lenne Eger városát gazdagitani egy olyan műanyag feldolgozó üzemnél, amely a város levegőjét nem szennyezi. Ennék érdekében a megyei pártbizottság megkereste a minisztériumot. Ott azt a választ kapták, hogy a IX. kongresszus határozata alapján határ zat született, hogy Debrecenben vagy Szombathelyen eszközöljék. Itt erre" nincs lehetőség. Nemcsak könynyüipari téma a női munkaerő foglalkoztatása, más ágakban is lehet előre haladni. A telepítések költségei: a megyének, városnak is vállalná kell a telepitések költségeiből. A legöbb városban ugy tudnak előre haladni hogy a költségek egy részét viselki. A máeik az, hogy a rendelkezésre álló munkaerő legyen alkalmasabb az igények kielé itésére: a szakmunkásképzés irányítása. Nem azzal az igénnyel, hogy részleteiben felmérjük, hogy a szakmunkásigény hogyan alakul, de mé is fel kell mérni, hogy milyen szakmunkásigénynyel számolhatunk. Négy üzem vonatkozásában történt felmérés műszakiak tekintetében, évente 5o-8o fő az igény. Felmerül az a kérdés, hogy ez az igény kielégithetó-e a jelenlegi körülmények között? Tettek-e lépéseket az igény kielégítésére? A szakmák vonatkozásában géplakatos,, esztergályos, műszerész szakmában jelentkezik hiány. Ennek az igények a kielégítése központilag kevésbé biztosítható. Akiket most iskolába felveszünk az még 197o-re szakmunkás nem lesz. Lendvai elvtárs javaslatát javaslom támogatni. Jó volna megkeresni az üzemek vezetőit, hogy jelentsék be a negyedik Ötéves terv időszakára milyen igényeik vannak. Aztán lehet csak megnézni, hogy az iparitanuló képzésen keresztül biztositható-e. A szakközépiskolai rend szer fejlesztésénél ezt is figyelembe kell venni. A Dobó István Gimnázium kezdeményezése ezen a téren nagyon jó példa. Javaslom, hogy a vb az előterjesztett jelentéssel értsen egyet és fogadja el, mint alapot. Gyenes János A hozzászólósokkal egyetértett, különösebb hozzáfűzni valója nincs.