MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. április. 19.
235. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. IV. 19. - Napirend: - 1. Javaslat a városi KISZ-értekezlet beszámolójának irányelveire, a KISZ városi szerveinek összetételére. - 2. A tsz-ek hitelrendezése. - 3. Tájékoztató jelentés az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások tapasztalatairól és a további feladatokról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Kalóczkai Endre és Hunyadi Károly fegyelmi ügye.
/ff Tg^k^tQ_tu^0_l6nté s_Q ts z-ok hi t oÍr e n dez és érő 1. A város tarmolőszövetkózoteinak gazdálkodása egymáshoz viszonyítva is oltérő, nam -igyenletes. A Nagy József, Petőfi t ..rmelőszövatkoz .tokben évok óta egyenletes a tagok foglakoztatása általában az evőnként tervezett munkamennyiséget ol tudják végezni, a a bevételeik, termelési eredményeik ennék megfelelően alakul A Petőfi termelőszövetkezetben még bizonyos munkaerő felesleg is mutatkozik. Merőben más a helyzet a Rákóczi és a D?bó termelőszövetkezetekben, S^ját erőjükből nem tudják elvégezni a lagszüksógosobb munkákat som , ami egyik jelentős oka a terméskiesésnek. Annak ellenére, hogy nem egy formák az adottságok a munkaerő ellátásban a vezetés, gazdálkodás színvonalában kezdettől fogva növekszik a közös vagyon mind a négy termelőszövetkezetben. Az 1966-os év bezárása után. 56 millió.690 ezer Ft. volt a közös vagyon. / Hagy József 17,3 millió, Petőfi 14,4 millió, Dobó 14 millió és a Rákóczi 11 millió/ Az 1966-os osztandó gazdálkodási oredményei nem tartozik még a közepesen jók közé som a közös vagyon gyarapodása tekintetében mégis igen jolontős az eredmény. Pl. a Dobó termelőszövetkezetben SI3.000 Ft-al,'a Ná.gy József termelőszövetkezetben 1.384.000 Ft-al, a Petőfi tsz-ben 2.637*06.0 ít-al növekedett a közös vagyon, A Rákóczi tsz-ben nem volt emelkedés. Nagyobb teljesítménynek számit a múlt esztendő ilyen szempontból is mint az előző évek. Az eredményeket általában növelte az egyre inkább és jól érvényesülő anyagi ösztönzők alkalmazása, a vezetés színvonalának növekedése ti tagaág munkafegyelmének javulása és. mindezek mellett igen jolantős mértékben QZ állam nagyarányú segítsége. Az állami támogatás mértéke tovább növekedett 1960-ban. Kishijján szinto minden előzőleg fennálló hitel elengedésre került. Másrészt a megmaradt hitelek átminősítést, nyertek, a gépállomás által végzett munka, a műtrágya beszerzés, stb. kedvezményei jelentékeny tényezői a gazdasági megerősítésnek. Hitelállomány 1965. végén. A termelőszövetkezetek össz közös vagyona. 56.6 millió Ft. Ebből a. tehermentes tiszta vagyon 34.5 millió Ft. A rendezés folytán 1966. vegén 15,7 millió Ft. hitel elengedés történt. A további 6.4 millió Ft, essdékes hitel. A tormelőszövotkozotek ténylúgos'hitel összegei viszont összegszerűen több mint az itt feltüntetett 6.4 millió Ft, mort a bofojozotlón beruházások / szőlőtelepítés / hitelűi további 4 millió Ft-ot jelent. Mit joloQt a hitel rendezés? A rendezés eleit évonto pl. a Rákóczi Tsz. 300.000 Ft. törlesztés, és 2o.oo!>Ft. kamat kifiezetéaével csökkontette az oszthatóságot.
