MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. szeptember. 6.
217. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IX. 6. - Napirend: - 1. Kácsor Jánosné I. titkári funkcióból való felmentésének ügye. - 2. A fűrészüzem pártszervezetének eszmei-politikai munkája. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi büntetések előterjesztése; László Bernát kitüntetési javaslata.
ÜM. jSSfefliafc 2.Bz t| te^lsp KSZM1. párt,-, a-'/é..-vi^- jlg^tfo-g azeazao^, Az alapszervezetünk f eladata, hogy az eszmei-politikai munkánk végrehajtása során, hosszabb időre határozzuk m.-g a Központi Bizottság ide^vonetkozó irányelveit. Ennek szemeiott; tartásával: fogtunk hozzá ez irányéi vak mennél szélesebb alapokra való helyezésével. E munkánk végrehajtása során üzemünkben felmértük az elvégzendő feladatokat és tapasztaltuk, hogy az eszmei-politikai inuafcfe alkalmazását minden vonatkozásában nem spontán a kommunistákra, hanei|%ala^innyi társadalmi szervezőtökre, szakszervezet, ezen belül a nőtanáff továbbá a vöröskereszt /KISZ-sz'ervezet nincs/ továbbá a gyáregység fjfízes dolgozóira keJU alkalmazni. Miután a párt eszmei-politikai harca teljesen össze függ a Szocialista forradalom teljes győzelmének feladataival teljes megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk az eszmei-politikai munkát. Tekintettel arra, hagy a párt és a tömegek kapcsolata állandó hullámzáson megy kerasztül szükségszerűen megkellatt nyerni a társadalai szervezeteken kivül álló dolgozókat, közöttük azokat io akik e cél elérésa érdekében még kiesé ingadoztak. Célunk az eszmei-politikai munka frontján, hogy az emberi tudatot oly szintre formáljuk át. ami megfelel a Szocialista életközösségnek és s szocialista termelési voszonyoknak egyaránt, hogy a termelés vonatkozató? eltudjuk érni azt a szintet amely a vevők piaci igényét t/ilíesejn kiél égve! Ezen célok végrehajtása során értük el, hogy az «gész párttagság mell ott a gfcíregysóg dolgozói megismerték az eszmei-politikai munka tartalmát - jelentőségót, a nevelés és a termalés teljes vonatkozásában* Munkánk az alábbi kérdésekben nyilvánul meg: 1. A párttagság között végzett eszmei-politikai tevékenység 2. A párt tevékenysége az üzem öaazes dolgozói között aczm;ai<~polI~ iá.kai munka, frontján. 3« A gazdasági munka pártirányit ásának és ol^norzésének hatása, - az eszmei-politikai munka helyzete és összefügg és 3 a dolgozók irányításával és növelésével kapcsolatosan kifejezésre JUT; abban, hogy gyáregység dolgozóinak soraiban személyes és csoportos eszmei-politikai munkát végzünk, vezetőségi ülések, pártonoport értekezletek, t í: ggyuléa.k, szabad pártnapok továbbá a társadalmi szervezetek ülései,- gyűlései vyodszerezett megtartásával.. A párttagsággal való foglalkozás eozmei-poli o i K ai munka tekintetében és annak elsajátítása véleményünk szerint nem ushat icLfogáo-alá, miután a párttagság nem c upán a gyűléseken foglalkozik a an kérdésekkel, hanem a rondelkazésükr ) álló idejükben is. B mellett széles körben foglalkozunk a szövetaúgi politikánk teljes értelmezésével kapor- olatban is, bár a szövetségi politikánk tudományának megértése tagságunk részére nem könnyű feladat. A szövetségi politikánk alkalmazása folytán a párttagság 1 kisebbik része felvetette, hogy helyes pl, ha gazdasági szint- * a gazdaság vezetést hozzá értő pártonkívüli személyekre biz/uk, azene :i e kialakult véleménynek megfea eaően nem erezhet annyi f eloloasógot kőzve vlei a párt iránt, mint a párttag. A szövetségi politikánt alkalmazásában azonban erre példát nem. tudunk felhozni. Megállapításom, hogy a párttagság féltő gonddal kezeli a gazdasági irányzat betartását és ezt még ma is elméleti kérdésként kezeli a tagság. E politikánk gyakorlása révén a dolgozók megitelesünk szeeint az értelraiséggol az üzemi kapcsolat elmélyül és a megértés egymás iránt iá kedv z \sí hat. A szövetségi politikánk kapcsosa tában -egyházi probaémák a párta -.gság részéről nem merült fel. A pártnegs: j gy-.-.rmai:.ai hitoker.táaoan nem vesznek részt, ugyanakkor tartózkodnak a v aaásí, ceremóniákon való mégjelaaila •. ő. , s azt sem lehet mondani, hogy a a-'etrv-gr ág a v.la'st kizárólagos magárra, e nek tekintik. ~ . / .
