MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. augusztus. 23.

216. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 23. - Napirend: - 1. Jelentés a kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és a feladatokról. - 2. A pártoktatás propagandistáinak jóváhagyása. - 3. Különfélék: Kónya Lajos kinevezése a Heves Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályára; párttagfelvételi kérelmek; Misik Dezső, Tóth Erzsébet, Jakab József, Molnár András és Kovács László fegyelmi ügye.

A szocialista raunkoerkölcs fejlesztése nemcsak a fizikai munkások között fontos, hanem a műszakiak, a vezetők, de a társadalom valamennyi rétege között. A műszakiak, a gazdaságvezetés részéről nagyon lényeges a munkáhot való feltételek megfelelő előkészitése és biztositása. Igen gyakran a munkához szükséges feltételek nem biztositása; anyaghiány, vagy egyéb okok, olyan hatással voltak a munkásokra, amely.a munkaidő kihasználását nem segítette elő. A jövőben a vállalati munka értékmérője a nyereség lesz. .". termelés célja a szükségletek egyre jobb kielégítése és ahhoz, hogy a vállalatok majd nyereségesek legyenek nem lehet e fontos társadalmi érdeket a vállalatok vezetőinek figyelmen kivül hagyni. Az mechanizmusban az anyagi érdekeltség elvének a vállalat nyereségességét kell szolgálnia, A gazdaságirányítási reform azt célozza, hogy egyrészt a v vállalati kollektivek jobban legyenek érdekelve a vállalat gazdaságos működésében; másrészt, ho y a személyi jövedelemnél jobban figyelembe vegyék a végzett munka minőségét. Tehát, hogy lehessen felül bérezni és lehessen vesztesége munka esetén bérelvonást is alkalmazni. A vállalatvezetés nyereség esetér, a fizetésen tul prémiumot kap a nyereségből, ha viszont a vállalat veszteséges az alapfizetés bizonyos százalékát kapja csak meg a vállalatvezetés. így tehát nemcsak a dolgozd érdekelt, hanem p vállalat vezetése is, s ezért a megfelelő félté t&eket maximálisan igyekeznek majd biztosítani. Ez pedig serkentőleg hat a munkaerkölcs kommunista fejlődésére, és erősödésére. A harmadik kérdés- amellyel foglalkozunk; a közösségi szellem fejlődése. Ezen a területen nagyon jelentős eredménycink vannak. Egyre több azoknak a száma, akik a társadalmi érdekekért önzetlenül dolgoznak, társadalmi munkában és a szabad idejük nagyrészét arra fordítják, hogy elősegítsék a társadalom előtt álló feladatok minnél jobb végrehajtását. A társadalmi és tömegszervezetekben, a tanácsokban és természetesen a pártszervezetekben tevékenykednek ezek az emberek. A közösségi szellem fejlődése abban mutatkozik meg leginkább, hogy a dolgozók egyreinkább felismerik annak szükségességét, hogy az egyén érdeke csak a társadalon egészének érdekén keresztül valósitható meg. Nagyszerű bizonyítékot szolgáltattak városunk lakói az árvízkárosultak javára történt felajánlásokkal. A legszebb példát a szocialista brigádok mutatják a közösségi sze3.1em fejlődését illetően. A szocialista brigádok vállalásaiig a munka minősége, az anyaggazdálkodás mellett az a tényező hatja át, hogy mit tehetnek embertársaikért, a közösségért. Ugyanakkor önmagukkal szemben is igényesek. A szakmai műveltség mellett fontos feladatuknak tartják a politikai képzést is. Sok példát lehetne felsorolni a szocialista brigádok életéről, amelyek tükrözik a kommunista ember jellenvonásait.