MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. augusztus. 23.
216. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 23. - Napirend: - 1. Jelentés a kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és a feladatokról. - 2. A pártoktatás propagandistáinak jóváhagyása. - 3. Különfélék: Kónya Lajos kinevezése a Heves Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályára; párttagfelvételi kérelmek; Misik Dezső, Tóth Erzsébet, Jakab József, Molnár András és Kovács László fegyelmi ügye.
Többen kiemelték a Központi Bizottság tájékoztatójából azt a részt, hogy azért nem büszkéi ke dünk, népszerűsítjük elért elérdményeinket, mert attól tartanak, hogy nacionalizmussal vádolják Őket. Elítélően nyilatkoztak párttagjaink az olyan emberek felől, akik csak a hibákat látják. Olyan megjegyzések is voltak, hogy a helytelen megnyilvánulásokkal szemben helyileg kellene fellépni és nem a felsőbb szervek intézkedését várni. Volt néhány olyan jelenség is a taggyűléseknél, hogy egyértelműen elitélik az értelmiséget, az ifjúságot, mint azokat, akik legjobban behódolnak és lelkesednek minden kívülről jövőért. Mivel a taggyűléseken általában a legjobb előadók és elméletileg fel • készült elvtársak tartották a tájékoztatókat, igy az ott elhangzott helytelen nézetekre választ is tudtak adni. E taggyűlések vitáin megerősítenek bennünket abban a feltevésben, hogy az ideológiai irányelvek megtárgyalása során a pártbizottság helyesen vetette fel az e téjren lévő helytelen nézeteket. A második'kérdéscsoport, amellyel foglalkozni kívánunk: a munkához való uj viszony. A kommunista erkölcs legfontosabb normái a munkával kapcsolatos tevékenységet szabályozzák. A szocialista társadalomban a munka képesség szerint elvégzése elsőrendű erkölcsi kötelességgé, a becsület dolgává válik. Az ember erkölcsi tulajdonságait a szerint Ítéljük meg, hogy végzi el munkáját. • A szocialista munkához való viszony fontos eleme tehát, hogy a munka egyre inkább becsület dolgává válik. Ezt bizonyítják a termelésben való helytállások, a kezdeményezések, a felelősség érzet, a munka minőségéért, mennyiségéért, a fokozott jobb munkáért, a munkaidő kihasználásáértA párthatározatokhoz való hozzáállás fontos bizonyítéka annak, hogy a munka, terén tj-ld 4 helytállás párosul az emberek szocialista gondolkodásával. A munkához való szocialista erkölcsi viszony velejárója a szocialista tulajdon védelme, a társadalmi tulajdon ellen vétői elitélése, a maradiság elleni harc, az elmaradók segítésének erkölcsi kötelessége. A munkaerkölcsre negatív irányban ható tényezők is léteznek, mint pl a bérezésnél lévő egyenlőség, amely abban mutatkozik, hogy nincs lehetőség a jó és legjobb munkások közötti diferenciáltságra a bérezés tekintetében. A Központi Bizottság 1965*-i határozata és gazdaság irányitásunk reformga lehetőséget ad e tényezők kiküszöbölésére. Gátló tényező a szocialista munkaerkölcsre, hogy a dolgozók jórészében elég mélyen él az a tudat, hogy a prémiumot, vagy jutalmat nagyobb . becsben, nagyobb értekként kezelik, mint az alapbért. Néhány ipari üzemünknél volt olyan tapasztalat, hogy az alapbér egy kicsit jelenléti tijként szerepel, s ebből következően nem kis gondot okozott egyes vezetőknek, hogy bizonyos feladatok gyors, vagy jobb elvégzésére honnan biztosítsanak pluszpénzt*
