MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. május. 27.

211. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. V. 27. - Napirend: - 1. A párt belső helyzetének alakulása, ideológiai, politikai és cselekvési egysége. - 2. Az ipari bizottság tájékoztatója a beruházások helyzetéről, az építőipari vállalatok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; pártbüntetések felülbírálása; Marmoly Antal és Horváth Tibor pártból való törlése; munkásőr-felvételek.

$$eh tul sem a maga, sem környezete marxista szellemben való fejlődése nem érdekli, közönbös a körülötte folyó élettel szemben. Ezek az úgynevezett rendes párttagok, akikkel semmi baj nincs. Véleményem szerint velük éppen az a baj, hogy nincs vaj velük. Kell tudatosan törekednünk arra, hogy minden párttag akkor is ha nincs pártfunkciója, felelősséget érezzen környezete sőt az ország sorsóért* /. pártfegyelem általában kielégitő a város területén* Párttagjaink zöme eleget t^sz a Szervezeti Szabályzat szabta követelményeknek. A párttagság kis része azonban megsérti a pártfegyelmet, magatartásával kárt okoz a pártnak. A VIII. kongresszus óta lo7 párttagot kellett f egye Imii cg felelősségre vonni. Ebből 32-nél a legsúlyosabb pártfegyelmit, a kizárást kellett alkalmazni. Jelenleg a párttagság 2,3 %-ának van érvényben lévő pártbüntetése. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy ezek egyrésze rendszeresen megsérti a pártfegyelmet, tehát többször is fegyelmi eljárás kell ellenük, akkor az arány még kisebb. 1 A párttagás többségét azonban nem kell figyelmeztetői a , párttagsággal járó kötelezettségeire. Emlitést érdemel azonban az a tény, hogy az alapszervezeteknél, de néha még ., fegyelmi bizottság munkájában is jelentkezik elnézés az olyan párttagokkal szemben, akik visszatérően megsértik s pártfegyelmet, akik-évek óta nyiltan hangoztatják a párt politikájával való szembenállásukat, ugyancsak nincs elég kemény fellépés az anyagiasság, az önzés, a szerénytelenség, a kispolgári szemlélet-i mód maradványai ellen. Azt is tapasztaljuk, hogy a fegyelmi határozat nincs arányban az cselekmény politikai veszélyességével. c»/ A kádermunka néhány tapasztalata. A VIII. kongresszus óta a PB tudatosan törekedett arra, hogy növelje az alapszervezetek önállóságát, felelősságét területük kádermunkájáért. A PB hatásköri listája alapján tudetosan a pártszervezetekhez utasitettük olyan káderügyok - beállitás, előléptetés, kitüntetés - elbírálását 'amelyekben a pártszervezetek véleménye nélkül a PB-n dolgozó, elvtársak nem mondhatnak véleményt. Ahol ezzel a joggal jól éltek, ott hozzájárult a pártszervezetek tekintélyének és felelősságének neveléséhez. A kezdeti pozitív tapasztalatok mellett is az a véleményünk, hogy a kádermunka, a pártiránjitás legelhanyagoltabb területe. A pártirányitást ezen a területen méginkább gyengítette az üzemek összevonása, melynek követ-