MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. április. 23.
208. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IV. 23. - Napirend: - 1. A szakmaközi bizottság jelentése a városban működő szakszervezeti bizottságok munkájáról. - 2. Jelentés a tag- és tagjelölt-felvételi munka, valamint a tagdíjfizetés helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Visontai Bernát egyéves Komszomol iskolán vesz részt, feladatait Szanyi Mihály veszi át.
Szakszervezeti, bizottságainkra, illetve munkájukra elmondható, hogy összehangolják tennivalóikat a part alapszeryezetekkel valamint a gazdasági vezetéssel. Teljes részt vállainak a gazdaságig • feladatok szervezésében, résztvesznek a műszaki értekezleteken es javaslatokat tesznek fontos termelést segitő kérdések megoldásában. Az 1965-ös gazdasági év sikeres befejezéséhez hozzájárultak azzal a munkával, hogy közösen szervezték meg a párt és gazdasági szervekkel a felszabadulási munkaversenyt, természetesen az eredményes munkához hozzájárult az is, hogy a vállalatot érintő munkaügyi, / szervezési és bérkérdések eldöntésében a szakszervezeti bizottságok tevékenyen közreműködtek, illetve helyesen alkalmazták a SZOT és a Minisztertanács azon határozatait, hogy ezekben a kérdésekben a gazdasági vezetéssel közösen döntöttek. A jó kapcsolat bizonyitéka az is, hogy több helyen a pártszervezet beszámoltatja a szakszervezetekben dolgozó párttagokat taggyűléseken vagy pártvezetőségi üléseken és ott a pártszervezet helyes^javasAlatára szervezi meg a gazdasági vezetéssel közösen a munka további vitelét. Ezen párttaggyüléseken, vagy pártvezetőségi Üléseken mindinkább kifejezésre jutnak azak az elvek, hogy a pártszervezet a szakszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül juttatja érvényre a párt termelést irányító és ellenőrző tevékenységét. A szakszervezeti demekrácia legmagasabb fórumai a szakszervezeti taggyűlések, A szakszervezeti taggyűlések megtartása tekintetében is komoly fejlődést értünk el a varosunkban lévő ipari üzemeink nagytöbbségénél. Elértük azt, hegy alapszerveink nagyrésze a felsőbb szakszervezeti szervek határozatainak megfelelően negyedévenként tartják taggyűléseiket. Vannak azonban még olyan szakszervezeti bizottságok is, akik egy évben egyszer, vagy esetleg két esetben tartanak taggyűlést. Mint pl: Parkszálló, Beruházási Bank; Észak Hevesmegyei Sütőipari Vállalat, Ingatlankezelő Vállalat stb. Legutóbb legjobban sikerültek a taggyűlése^ a Közalkalmazottak Szakszervezete alapszerveinél valamint az EDOSZ. Megyebi^ottsághoz Jfc tartozó szakszervezeti bizottságoknál. Gyengébb,volt -az Epitők MB, . területén a Tanácsi Épitőipari Vállalatnál, az ÉM, HeVes magyei Állami Építőipari Vállalatnál, azonban ez magyarázható azzal, hogy eléggé szétszórt területen dolgoznak és igy egy-egy taggyűlés megtartása nehézségekbe ütközik. A taggyűlések megtartásánál hil iként kell megemlíteni, hogy egyes alapszerveink a legtöbbször a taggyü v léseket termelési tanácskozással egybekötve tartják, holott ez nem helyes, mert igy mindkét tanácskozásnak elvész a jelentősége. Ilyen esetek tapasztalhatók az Egri Bútorgyárban ós kissebb üzemeinknél. Megállapítható, hogy az alapszervek és a megyebizottságok kapcsolata kielégítőnek mondható. De ugyan ugy kielégítőnek mondható a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és közvetlen az alapszervek kapcsolata is, mert általában a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjai, ,s a megyebizottságok tisztségviselői résztvesznek az alapszervek rendezvényein és ott raódszerbeni segítséget nyujtanak a további legidőszerűbb felsőbb párt és szakszervezeti határozatok végrehajtásához, A kapcsolat azon keresztül is érezhető, hogy megyebizottságaink félevenként de ha szükséges, időközben is tartanak az alapszervi titka rok részére értekezleteket ahol megvitatják a legfontosabb feladatókat, 1 > •
