MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 18.

206. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 18. - Napirend: - 1. A bútorgyári pártszervezet jelentése a párt termelést ellenőrző munkájáról. - 2. Tájékoztató jelentés a népművelési terv végrehajtásának tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a revíziós bizottság 1965. évi tapasztalatairól. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; dr. Rózsa Sándor pártbüntetése.

nem sikerült a Hazafias Népfronttal vald együttműködés. A Szülői Munkaközösségek&el is jobban kell koordinálni. Nem sikerült még megvalósitani, hogy a körzeti pártszervezet tűzzék napirendre,de ezen lehet még segiteni. Történtek lépések, de még nagyon kezdet­leges. Egyszerűnek tartotta a rendezvényekre való mozgositást a Dancs elvtárs, de ezt nem is lesz olyan könnyű megszervezni. Nem szabad azt csinálni amit a múltban, hogy a szülőknek kötelezővé tenni, hogy a jegyeket megvegyék. Zökkenőt okozott az is, hogy hosszú időbe telt még a Művelődésihez rendezni tudta sorait, és a körzetekhez való besegitést nem tudta megoldani. A tsz-ekben tartott előadások nem sikerültek, ez abból is adódott, hogy nem eléggé egyeztettük a megtartott előadások tematikáját a tsz-ekkel. Nekem az a véleményem, hogy nem reális ez a szám 2835-en vettek részt 65 előadáson. Itt egy kis szépités történt. Sipos István Én a magam részéről nagyon fontosnak tartanám a munkásszállásokon lévő népművelő munkát. Az ateista neveléssel kapcsolatban; ezt nem lehet ugy csinálni,hogy zsebbe van az előadás és azt 3o helyen elmondom. Ezt nem lehet kap­tafára csinálni, itt nagyon döntőnek tartom a módszer kérdését. Szerintem érdemes volt ezzel a többször visszatérő problémával az analfabéták problémájával foglalkozni. Szerintem meghozta azt az eredményt amit belefektettünk, mert mostmár tudjuk azt 28 ember van akivel érdemes foglalkozni. Reális képet kaptunk az analfabéták számáról és ez a pozitivum. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Azthiszem nyugadtan megállapíthatjuk, hogy a VB által elfogadott ha­tározat jó kézben van ahhoz, hogy megvalósuljon. Amit már most látni lehet, hogy a következőkben nagyobb gondot kell rá forditani, - mert a kulturális része kezd a helyére kerülni - de nincs a helyén az ismeretterjesztés sem a TIT-ben, sem a körzetek­ben. Érdemes megnézni, hogy mik szerepelnek az előadásokban; Bartók munkássága, zene ismertetés, József Attila élete. A körzeti népműve­lési felelősök iskolásitják ezeket az előadásokat. Itt a parasztoknak a gondolkodásmódját kell formálni. A tsz parasztok zömének nincs gyer meke, ezeket nem érdeklik a nevelési problémák. Véleményem szerint itt a probléma. A másik probléma; az az érzésem, hogy a mi kultúrházunk túlságosan koncentrál az irodalmi előadásokra. 2o-3o embert foglalkoztat,^ a város lakosságának kicsi körét mozgatja. A mástermészetü problémák viszont elhanyagolódnak. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ez nem jó dolog, de arról van szó, hogy csak erre leszükiteni nem szabad. Azt irja a jelentés, hogy az ismeretterjesztő előadások látogatott­sága problémát jelent. Nekem az az érzésem, hogy ez a tematika miatt van igy. Pl. a FinomaareÍvénygyárban bőrápolás, nevelés stb szerepel és ilyen máshol is van. Az a javaslatom, hogy mielőtt az elődásokra megkötik a szerződést meg kell nézni a tematikát.

Next

/
Thumbnails
Contents