MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 4.

205. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 4. - Napirend: - 1. Jelentés az úttörőmunkáról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól, a tavaszi munkákra való felkészülésről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó István fegyelmi ügye; Kőműves Endre pártból való kizárása; Kun Lajos és dr. Rózsa Sándor fegyelmi ügye; a szeszipari és az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat pártszervezet létrehozására irányuló kérelmek elutasítása.

Az uttörőcsapatvezetők készségesen segítenek az úttörővézetőképzésben

f akik ugyan nem tudják megoldani a problémát, deg egy lépéssel előbbre létptünk ebben a kérdésben. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója; Javaslom, hogy a VB fogadja el az előterjesztett jelentést. A munka sokrétű, irányítása átgondolt munkát jelent. Azt javaslom, hogy a határozati javaslatokat ne fogadjuk el ugy ahogy van» mert ezek elsősorban a szervezeti kérdésekre vonatkoznak. A szervezettség meg van, ennek az egész szerevezeti keretnek a tartalommal való megtöltésére kell törekedni. A Marmoly elvtárs, Kónya elvtárs, Fenémé elvtársnő dolgozzák ki, hogy milyen feladatokat látnak a tartalommal való megtöltés érdekében. A jelentésben mindez meg van, csak össze kell szedni ezeket. Mikre gondolok én; elsősorban milyen követelmények vannak tartalmi vonatkozásban a kommunista jellem nevelésben. Azt mondjuk, hogy a legfontosabb feladat a tanulás segitése. A következő időkben nem a tanulás, hanem a nevelői tevékenység, a jellemformálás lesz az úttörő mozgalom legfontosabb feladata. Jellemnevelés azért, mert a jellemnevelésben a pedagógusok oldaláról is gyengébben állunk. Enn nek az egésznek a mozgalmi része háttérben van, gondolom ezt kellene első helyre tenni, és ennek részleteit kidolgozni. Egyik ilyen nagyon fontos lépés a munkára való nevelés tartalommal való megtöltése az úttörő foglalkozásokon. Egy kicsit ugy néz ki hogy felkeltettük a gyermek fantáziáját és aztán elengedtük. Ugy kell ezt megszervezni, hogy a gyermek számára olyan élményt jelentsen, amely a gyermek jellemét neveli, megértetni, hogy nincs élet munka nélkül. Arra kell megtanítani őket hogyan kell berendezni az életet, az életkori sajátosságaiknak negfelelően. Pl. odavoltak az ősszel a gyermekek szüretelni, ezeket ugy kellcsinálni, hogy ne csak fizikai igénybevételt jelentsenek, hanem a gyermek értse, hogy mért kell a fizikai munka. is. Ez kell, hogy a tartalmát jelentse a' különböző úttörő megmozdulásoknak. A gyermek számára a felnőtt vonja le a következtetést az értékének, hogy az maradandó legyen a gyermek gondolkodását illetően. Meg kellene határozni a konkrét tartalmi célkitűzéseket; jellem nevelés, világnézeti nevelés és itt nemcsak az ateista nevelésre gondolok, az erkölcs, hazaszeretet is bele tartozik, hogy a gyermek eligazodni tudjon az életben, a maga életkorát illetően. Kovács Gáborné Elnézést kér a közbeszólásért, de fontosnak tartja itt elmondani, hogy a Megyei Pártbizottság Agit.prop. osztálya összehívta a pedagógusokat és kiderült ezen a konferencián, hogy a pedagógusok nem eléggé tudják, hogy a hazafiság kérdését illetően nem eléggé tudják hogy nyúljanak hozzá a gyermekek szempontjából. A szülők hatásaként felvetődnek ilyen kérdések mint a területi problémák. Vagy ott van olyan probléma mint a ; kötelesség, jog, lehetőség és itt konkréten utalnak a páljaválasztásra. Vagy beszélnek a kommunista erkölcsről ugy, ahogyan az áSsti Egyetemen tanulták, de nem ugy, hogy a gyermek is értse. Vagy a Szocializmus épitésével kapcsolatos problémák; elsősorban is a tsz-hez való viszony. Nem csak a gyermekek nevelésé a problé-