MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 4.
205. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 4. - Napirend: - 1. Jelentés az úttörőmunkáról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól, a tavaszi munkákra való felkészülésről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó István fegyelmi ügye; Kőműves Endre pártból való kizárása; Kun Lajos és dr. Rózsa Sándor fegyelmi ügye; a szeszipari és az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat pártszervezet létrehozására irányuló kérelmek elutasítása.
A font emliietfc rendezvényeket később az Úttörő Elnökság Kulturális Szakbizottsága elemezte és azt a kövJt&ezetetást vonta le, hogy a ren? dezvénydknek fokozni kell az érzelmi hat-isit. III• Az, eln ökség irányító s zexvezo munkájcu A városi KISZ VB az Úttörő Elnökség vezeéősét munkája szerves részének tekinti. Rendszeresén napirendre tűzi az uttöxőnunka jcljntősfebb kérdéseit, beszámoltatja az Úttörő Elnökságot, jóváhagyja az elnökság munkátexvét. A városi Úttörő Elnökség 11 főből áll, melynek elnöke a városi KISZ VB titkát a. tagjai részre iádat okkal vannak megbízva, vezetik az egyes szakbizottságokat. Kulturális, sport, ifivezetoi ás kisdobos szak-bizottságok működnek amelyek módszertani segítséget adnak az elnökségnek és a csapatoknak . Az elnökség félévenként 4 alkalomnál ülésezik, amelyen megtárgyaljuk az elnökség előtt álló legfontosabb feladatok-.t, valamint sor kerül egy-egy úttörőcsapat beszámoltatásárai is. Az elnökségi tagok rásztvállalnak az elnökség feladataiból, a f^mtosabb csapatvezutőségi üléseken és növelési értekezleteken képviselik az Elnökséget. Pontos feladatunk, hogy a városi Művelődési Osztállyal kapcsolatot tartsunk egyeztessük feladatainkat. Az elnökság ta?ja a Művelődési Osztály vezetője, igy tudunk egymás feladatairól, problémáiról. A Művelődési Osztály és az Elnökség közös munkája eredményo volt a novemberben megrendezett nevelési értekezlet, melyen megtárgyalták az ifjúsági szervezet nevelőnunkája tapasztalatait, a pedagógusok feladatait. Az értekezletek előkészítése jól sikerült, az elnökség ta jai résztvettek a nevelési értekezleteken együtt a Művelődési Osztály képviselőjével. A Művelődési Osztály és az ^Elnökség képviselője közösen vitatta meg a tapasztala tokát, amelyeket az- elábbiákban leket összegezni 5 megoldották alapfeladatukat, az értekezleten nea hiányzott a kritika, önkritika sem. A szenvedélyes vitákból az derült ki, hogy úttörőcsapataink jó uton haladnak a sokoldalú szocialista, embertípus kialakítása területén. Eszközrendszerünk jó, mert figyelembe veszi a korszerűség elvét, ujabb és ujabb országos akciónkai hódítja meg a gyermekeket, kielégíti romantika éhségüket. Nagyobb gondot kell fordítani a gyermekek öntevékenységre, aktivitásra, önállóságra való nevelésére. Az Úttörő Tanácsok munkája fontosságát kiemelték, mely kellőképpen irányítva jól töltheti be szerepét,• A csapatszintű gyeímeönkormányzati szerv mellett az értekezleteken rámutattak a rajszintü munka viszonylagos elmaradottságára is. E területre kell fordítani a csapatban a legnagyobb figyelmet. Több helyen hiányzik a rajvezetőség. Nem kielégítő a rajvezetők mozgalmi kéozeotsége, melyet főként a csap tokban-lehet megoldani. Ki kell használniaz önképzés lehetőságt", de előrehaladott tárgyalások folynak a rajvezetők nyári képzésére vonatkozólag is. A rajaunka színvonala emelése érdekében jobb kapcsolatot kell kialakítani a rajvözmtők ós ifivezetok között. Az egységes szemlélet kialakítása szempontjából nagy segítséget nyújtottak az igazgató elvtársak, amik állásfoglaltak amellett, hogy az uttöxőtevékenység nem társadalmi munka. A nevelő-oktatótevékenység dialektikus kapcsolatba áll egymással, a mozgalmi munka se.git az egységes cél megvalósítását.
