MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Még negatívabb a kihatása a gyáregységek vonatkozásában / KAEV, Dohánygyár, Hajtanügyár, ÉMASZ/, ahol a jól dolgozó kollektíva részesedését földrajzilag távrlfakvő gyáregységek gazdaságtalan munkája /tröszti, ipar-igazgatósági szint/ kedvezőtlenül befolyásolja. Az újítási és találmányi dijak, valamint az egyéb más ynagi elismerésre szolgáló kisebb jelentőségű források - pl. vállalatfejlesztési és igazgatJ**-' alap - ugyancsak rerdelkezésre állnak az egész kollektíva, illetve a legjobb dolgozók jutalmazására* A Pinonszerelvénygyárban 1965. év folyamán 364 ujitást nyújtottak be, amelyből 172-őt az év folyamán megvalósítottak. A fenti újításokért ?43 dPt-ot fizettek ki és a várható megtakarítás 3 5oo eFt. Normaórában a megtakarítás 4o ezr normaóra. Pl. az egri Dohánygyárban az anyagi ösztönzés /részesedés, prémium és jutalom cinárt/ a kifizetett bérek százalékában kifejezve munkás állományban 4,81 #-ot, alkalmazotti állományban pedig 7,91 %-ot tett ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyerésségrészesedés, az igazgatói alapból történt jutalmazás, amely rendszerénél fogva nem teljes egészében alkalmas a közvetlen feladatok és célkitűzések anyagi ösztönzésére, ugy azt lehet megállapítani, hogy a fontcsabb termelési feladatok ösztönzésére munkás állományba o,13 %, alkalmazotti állományban pedig 2,99 % összeget használtak fel a kifizetett bérek arányában kifejezve. III. Kstárogati .javaslatod " ' ' 1. / Pártszervezeteink figyelne nem terjed ki az anyagi ösztönzés konkrét formáira, ások érvényesülésére. A Pártbizottsághoz tartozó alapszervezetek - munkatervek adatai szerint is - sem vezetőségi ülésen- sem taggyűlésen nem tárgyalták az anyagi v ösztönzés problémait* Az anyagi ösztönzés helyes alkalmazáséval javítható a kollektív szellem, a munkatársi és elvtársi együttműködés. Fokozott gonddal ügyeljenek pártszervezeteink arra, hogy az anyagi előnyben fejeződjön ki aa erkölcsi elismerés is. Vagyis az erkölcsi elismerés ne csupán a teljesítménynek, hanem annak is szóljon, aki azt elérte, vagyis a szorgalmas, a sokoldalú, a versenymozgalomban részt vevő, a vállalathoz ragaszkodó, fegyelmezett, megbecsült dolgozónak. 2. / Az anyagi érdekeltség elvének előtérbe helyezését Össze kell kapcsolni a dolgozók kulturális színvonalának növelésével,