MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. november. 26.
198. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XI. 26. - Napirend: - 1. A megyei tanács csúcsvezetőségének jelentése az ideológiai irányelvek feldolgozásának tapasztalatairól. - 2. Az ipari bizottság jelentése a társadalmi bíróságok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.
Dr. Kisfaludy Dezső A Fehérné elvtársnő hozzászólásával kapcsolatban; a Mudriczki elvtárssal beszélgettem és ő tájékoztatott arról, hogy decemberben ,foglalkozik az SZMT megyei szinten a társadalmi biróságokkal kapcsolatos problémával. Ebből gondolom, hogy nilvónvalóan helyes ha a városi Pártbizottság a maga észeevételeivel hozzájárulna ennek a megtárgyalásához. Nekünk az a véleményünk, hogy a társadalmi biróságok gyengén vannak eleresztve. A kérdés jogi sikon mozog és a szakszervezeteknél ez félig ismert valami. Nagyon sok nyitott kérdés van a rendeletekben, amit kiegészítésekkel megvilágosítottak. A társadalmi biróságok tagjai egyszerű emberek, a rendeletekben való eligazodásuk meglehetős nehézségeket okoz. Általában minden második ember eljön vagy hozzánk, vagy a bíróságra és konzultálunk olyan kérdésekben, hogy menjen-e ez az ügy társalaimi biróság elé és ha igen hozzanak e határozatot, a határozat milyen legyen stb. Mi nem akarjuk befolyásolni a társadalmi bíróságokat, inkább azt mondjuk meg, hogy milyet ne hozzanak. A családi kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban 5o %-ot levonnak a dolgozótól. Jó ha a társadalmi biróság, foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert közhírré teszik az üzemben-és ez mindennél többet ér. Ennek van a legnagyobb "sikere". Látják az ott dolgozó feleségek, hogy a családról komolyan gondoskodnak. Hogy visszatérjek a szakszervezetnek a szerepére, hogy ők felülbíráljanak egy határozatot, a szakszervezetek ezzel nem foglalkoznak. Két vonatkozás van; a megszervezés, amin már tul vannak, a másik az oktatás kérdése. Gyöngyösön rendeztek ilyen tanfolyamot, ahol csak a társadalmi biróságok elnökei vettek részt és azok is csak egy páran, amit a keret megengedett. A tagok ki sem lettek Oktatva. Ebbe mi kapcsolódtunk beLe, egyes üzemeknél folytatjuk ezt az oktatást. Milyen ügyek kerülhetnek oda, és a határozatokat milyen formában kell és lehet meghozni, - ebbe a formába tudunk konkréten segíteni. Talán még egy dolog; a vezetőkkel szembeni eljárás. Igaz az amit a jelentés is ir, és amivel a Pataki cikke is foglalkozik. Tényleg igy van, de hogy mi ennek az oka, nem tudjuk. Azt mondják a társadalmi biróságokat a raelós ellen találták ki, mert még nem volt olyan, hogy ha egy művezető rosozul csinál valamit, akár melyik vállalatnál társadalmi biróság elé vitték volna, mert azt mondják ő megszökik akkor a vállalattól. Ez egy nagyon komoly kérdés,mert idő multával vioszafel sülhet el. A polgári bíróságokon bárkit, elitélhetnek, de a társadalmi bíróságokon nem, csak aki rossz ember a vezetés szemében. Sokkal nagyobb iskstKíságKkKtxiHkKtKHixsíxxtiaxitíSEii hallgatóságot lehetne biztosítani és esetleg azt is, hogy nyilatkoznnak meg a dolgozók. Talán egyetlenegy eset volt, de ezt is a vállalat vezetés vitte társadalmi biróság elé, - de volt is hallgatóság. Dr. Kerekes ^ajos Ehhez a szemlélethez szeretnék visszatérni és utalni arra, hol van baj ennél az intézménynél, miből fakad ez a szemlélet, hogy a társadalmi biróság a melŐs ellen van. Az SzB-k és a munkások sem ismerik törvényes jogaikat a kezdeményezés tekintetében, hogy ők is működtethetik ezt az intézményt*
