MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. november. 26.

198. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XI. 26. - Napirend: - 1. A megyei tanács csúcsvezetőségének jelentése az ideológiai irányelvek feldolgozásának tapasztalatairól. - 2. Az ipari bizottság jelentése a társadalmi bíróságok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

MSZMP Városi Bizottsága Ege-', 1965. nov. 2o. Eger Az Ipari 3izottság jelentése a Társadalmi Biróságok munkájáról* A 24-es számú törvényerejű rendelet alapján 1962. évben választották meg üzemeink a Társadalmi Bíróságokat. A Társadalmi Biróságok feladata, hogy kisebb szabálysértőkkel, a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel, vagy fegyelemsértő dolgozókkal szemben eljárást folytasson. Az ügyészségi és bírósági szervek munkájának a meg-könyitése mellet igen nagy feladat hárul a "Bársadalmi Bírósagokra elsősorban az üzem dolgozóinak nevelése szempontjából. A Társadalmi Biróság jogszolgáltatást végez és munkatársi biróság. Annak a közösségnek az Ítélkező szerve, amelyhez - rendszeres munkájuk folytán - az ügyben szereplő dolgozók szervesen kapcsolódnak. A vállalatok, üzemek életében tehát rendkívül fontos szerepük van, mert a Társadalmi Bírósági határozatokban a közösség véleménye jut kifejezésre. A Társadalmi Biróságok működésének alapelve; a dolgozók nevelése, az öntudatos, fegyelmezett munka végzése, a társadalmi tulajdon megbecsülése, a szocialista munkaerköics kialakítása. Eger város vállalatainál és üzemeinél megközeletőleg 3o Társadalmi Biróság alakult meg. A Társadalmi Biróságok által tárgyalt ügyek többségükben munkafegyelemmel, szerszámhiánnyal, balesettel, selejtkártéritéssel ás társadalmi tulajdon megsértésével kapcsolatosak. Tényleges működésüket . . illetően azt kell megállapítani, hogy legtöbb helyen ma még nem töltik be azt a feladatot, amelyet az 1962. évi 24. tvr körvonalazott.. Vannak olyan vállalatok, ahol évek óta egyetlen társadalmi bírósági tárgyalást sem tartottak. Pl. Hm* Vizmü és Gyógyfürdő Vállalat, a Városgondozási Vállalat, Gyógyszertár Vállalat, Éhm. Sütőipari Vállalat. Az emiitett vállalatok közül az első két vállalatnál 8 olyan ügy volt, amelyet Társadalmi Bíróságnak kellett volna tárgyalni, de az igazgatók ilyen irányú intézkedést nem tettek. A többi vállalatnál is alig tételezhető fel, hogy áveken át egyetlen ügy sem lett volna alkalmas társadalmi bírósági eljárásra* Eléggé helytelen az Elektromechanikai Vállalat gyakorlata is ilyen vonatkozásban, mert ott sem volt -társadalmi bírósági tárgyalás,