MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. november. 13.

197. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XI. 13. - Napirend: - 1. Az ipari bizottság jelentése az 1965. évi termelési tervek teljesítéséről, különös tekintettel az exporttervekre, a vállalati bér- és létszámgazdálkodás alakulásáról. - 2. Körzeti pártszervezetek szervezeti életéről jelentés.

Deli István A beszámold tükrözi az üzemek munkáját. Azt meg is találjuk sokhelyen, hogy mit adtak a népgazdaságnak. Napjaink problémája azonban a gazdaságosság. Mit adtak a termelő eszközök bővítéséből ezt minden évben vizsgáljuk. Azonban elég kevésszer vizsgáljuk, hogy a leirt gazdaságosság hogyan jutott érvényre ugy,hogy mit adott vissza az üzem a népgazdaságnak abból, amit kapott. Sok olyan gép van, amit fontosnak tartunk beszerezni, de most még nem állitjuk a termelésbe, vagy keveset használjuk. Külön vizsgálat tárgyévá kellene tenni a műszaki fejlesztés kérdését. Ezzel kapcsolatban kétféle álláspont alakult ki. A műszaki fejlesztésre megállapítanak egy keretet. Ennek a felhasználása tervfegyelmet jelent. A másik oldala ennek az, hogy ami müsza ki fejlesztés, az a felügyeleti szerv szemében - épités, gépek beszerzése - beruházást jelent. Jó volna azt is vizsgálat Iárgyáva tenni, hogy a vállalatok élnek-e a létszám megtakarításból származó bér felhasználásával, A tapasztalatok szerint az építőiparban sem nagyon éltek vele, mert a másik oldalon kötötte őket az átlagbér. Az irányító szervek felé azt is jó volna felvetni, hogy szoritkozhatunk-e mindig csak a munkásállcraány csökkentésére. Nézzük meg az inproduktiv állomány csökkentésének a lehetőségét, nem lennének-e nagyobb eredmények. Domán László Az én véleményem is az, hogy néhány fontosabb dolgot kell kiemel' ni a jelentésből, mert ha az anyagban minden felvetés benne lesz akkor egy olyan terjedelmes anyag kerül a Pártbizottság elé,hogy arra sem lesz idejük, hogy elolvassák. Véleményem szerint külön napirend keretében érdemes volna foglalkozni az anyag problémákkal, a gépek kihasználsával, létszámcsökkentés kérdésével stb. A decemberi határozat végrehajtását sok minden akadályozza. A megfelelő termék gyártásának előfeltétele, hogy a segédanyag is megfelelő legyen. Nem várható minőségi munka olyan esetben,araikor a termék elkészitpsének az a feltétele, hogy az anyag megérkezik-e vagy sem. Az anyag rendszerint az utolsó pillanatban érkezik és nincs lehetőség arra, hogy az anyagot megnézzük,hogy alkalmas-e a termék kivitelezéséhez. Anyagellátás terén alapvető feladat az lenne, hogy megfelelő határidőre biztosítani tudnák a szállitást. Ezzel azonban egy országos problémáról beszélek. Az elfekvő készletek értékesítése; e téren ha megvizsgáljuk,hogy, miért keletkezett elfekvő készlet, ennek döntő mertékben az az •

t oka, hogy be akarunk szerezni ol^an ,'anyagokat, amiből egy-két egység szükséges. A ma érvényben lévő anyaggazdálkodási rendszer nem ad erre lehetőséget, mert meg kell járni á megfelelő hivatalos utat. Nem lehet csak bizonyos meghatározott egységet rendelni, mert annál kevesebbet a vállalat nem szállit. Lehetőséget kellene teremteni állami vállalatok részére, amely kismértékű vásárlás volra, de pront lehetsége. A gondolatok nap-nap után születnek, és a problémák is, ezeket meg kellene oldani. '

9 A létszám és bérkérdés; nekem az a véleményem, hogj ezen a területen nem annyira az aránytalanság, inkább az arányosság a probléma. Egyes munkakörök be vannak skatulyázva. A jót, a jobbat és a legjobbat nagyobb arányokban kellene kifejezni.