MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 15.

195. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 15. - Napirend: - 1. Tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatai. - 2. Véradó mozgalom helyzete. - 3. November 7-e megünneplésének terve. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Bíró Miklós, Hócza Vendel, Bok Sándor, Varga István, Tóth Miklós pártból való törlése; Márton Józsefné részére új tagkönyv kiadása.

Ezek nehezebben, vagy nem is fogadják el azt amit mi mondunk. Vitatkoznak-e velük az ott. lévő kommunista asszonyok. Hasonló a helyzet sokszor a szülői munkaközösségeknél is. Én arra gondolok, hogy konkrétabban kellene beszélni. Pl. a Tanácsnál sokan nem is értik azt, hogy a Tanács, mint tömegszervezet az mi. A jelentésben amikor azt mondjuk, hogy a Tanács helyett dolgozunk sok esetben a munkaerő és a lakásügyi problémákat hozza példának. Sz.erintem ez nem a legszerencéésebb példa, inkább olyan dolgokat kellene felvetni, hogy a Tanács milyen mértékben mozgósitja- a város szépítésére a dolgozókat. Még annyit szeretnék megemlíteni nem tudom nem lenne-e helyes beszélni arról a jelentésben, hogy bármilyen tömegszervezeti jelentést tárgyal a VB minden jelentésben fel van.vetve az, hogy nagyobb az igény a Pártbizottság segítő munkája iránt. De nem tudják megmondani hogy mi az a segitség, amit jogosan igényelnek, mert az nem jogos igény, hogy^szervezzük helyettük a munkát. Nem az az igény jön ami jogos, ami a munka tartalmára vonatkozik, hanem amit konkrétan nekik kellene elvégezni. A tömegszervezetek azért vannak, hogy a pártnak segitsenek végrehajtani a párt politikáját az ő sajátos módszereivel. Véleményem szerint ezt is fel kellene ebben az anyagban vetni. Sipos István Az a véleményem, hogy ennek a kérdsének a napirendre tűzése nagyon időszerű volt. Azzal kezdeném, hogy tovább kellene ezt a dolgot vizsgálgatni. Egynéhány kérdést elvileg kellene helyre tenni. Kiindulnék a tömegszervezetek szerepéből, azt mondjuk, hogy a tömegszervezetek összekötő kapocs, a párt ós a tömegek között. Ezt a bevezetőben a jelentés említi is. Ezt a kérdést logikailag végig kellene vinni. A tömegszervezeteknél van egy közvetlen és e.cy közvetett jelleg* A közvetlen jelleg a KISZ-re vonatkozik, mert a KISZ-nek a párt határozatait végre kell hajtani. A közvetett irányítás kérdése; a párt bizonyos dolgokra hoz határozatot és ezek a határozatok az ott dolgozó kommunistákon keresztül érvényesülnek. Ez jelenti a kettős mechanizmust • A pártnak van egy elvi irányitó szerepe és vannak a tömegszervezeteknek felsőbb irányitó szerveik, akik operatíve irányitanak. Azt kell nézni elsősorban is, hogy ezek a felsőbb irányitó szervek hogyan végzik munkájukat a párt irányelveinek szellemében. Van olyan tapasztalatom, hogy ez a z irányítás nagyon formális,^ nem operativ. Az operativ irányítást a pártszervezetektől várják. Példának a pedagógus szakszervezetet szertném felhozni. Nem kap fentről konkrét, operiiv feladatokat. Ha ez igy , • van mi hiába'erőlködünk ! Van egy másik probléma is - és ez a VIII. Kongresszus irányelveiben is benne van - a társadalmasítás problémája. Egyes szervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Az előbbi példához kapcsolódva; a pedagógusok állami ideológiai képzése, nevelési értekezlet szervezése mind szakszervezeti feladat lenne. Erre utasitást nem kapnak és addig az állami és a pártvezetés csinálja helyettük. Ebből kiindulva a tömegszervezetek munkájának értékelését konkrétabbá kellene tenni. Sok probléma van, de az eredmények sem lebecsülendők vegyük például a KISZ-t. A KISZ pártirányitása jó és ezt mondjuk meg. A TST városi szervezeténeke pártirányításában sokat léptünk előre.