MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 1.

194. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a felnőttoktatás helyzetéről. - 2. Jelentés a jogpolitikai elvek alkalmazásának tapasztalatairól. - 3. Különfélék: Gere Istvánné megválasztása a városi nőtanács titkárává; párttagfelvételi kérelmek; Danyi Ferenc munkásőr zászlóaljparancsnok kitüntetésére javaslat.

Sára László Az egyik elvtárs azt mondta, hogy nem tartja helyesnek a Minisztérium rendeletét, ezen az iskola nem tud segíteni. Pl. Ebben az évben be kellett küldeni az összes jelentkezési lapokat a Művelődési Osztályra és ott felülvizsgálták azokat. A felnőttoktatási szakfelügyelő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy értekezleten ezt szóvá tették a Minisztériumban és a közlés szerint negatív választ kaptak. Szovátették már mások is, hogy célszerű lenne- bemutatni a tanulmányi lapokat a vállalatoknál. Ezelőtt a tanulmányi lapokon volt is aláírásra hely, azonban ezt is rendeletileg törölték. Ennek ellenére mi is ugy látjuk, hogy ez feltétlen helyes volna, megpróbáljuk közölni velük, hogy mutassák be a vállalatoknál a tanulmányi lapokat, de ehhez nekünk nincs jogunk, ellenben a munkahelynek joga van kérni. Kócsor Jánosné elvtársnő összefoglalója: Néhány dolgot ami a jelen éssel kapcsolatvan felvetődött; amit a jelentés le is ir, hogy látja a célját, feladatát: a munka mellett pözépiskolai általános műveltséget adni a dolgozóknak, a közel jövőben ez lesz az egyik fxáő feladat. Közeledünk ahhoz a célhoz: hogy a fe nőtt lakosság középiskolai általános müvetlséggel rendelkezzék. A nappali tagozaton erre nincs lehetőség és nem is lesz a közeljövőben, hogy bővitsük a nappali tagozatos lehetőségeket. Az emberek jelentős résznek a munka mellett kell általános műveltséget adái. Ehhez- a kezdeti lépéseket tesszük ! Ezzel kapcsolatban jelentkezik egy csomó probléma, amellyel intenzivebben kell foglalkozni, hogy megoldható legyen. Az embert a munka teszi emberré ! A nappali tagozaton az élettapasztalatot nem tudják ódni. A gyermekből akkor lesz felnőtt ha bekerül az élet forgatagába. Itt, ebben az iskolában már nem kell élettapasztalatot adni a felnőtteknek, hogy értsék a körülöttük lévő világot. Itt sokkal többet kell adni a munkához segitséget. Itt az kell, hogy a konkrét gyakorlati munkához adjon már menet közben segitséget az iskola. A probléma viszont az, hogy mind azt az ismeretanyagot adni akarjuk, amit adnak a nappali tagozatosoknak. Mért van szüksége pl. történelemből részletesen az Ókor ?nyagára, egy 4o éves embernek. Ezzel elvesszük az időt és nem marad a fontosabbakra, a fizikára, matematikára stb. ami ma már szintén általános műveltségű tudománynak számit. Még az is sok, ami már leszűkítve benne van a könyvben, nem még az amit még megspékelve a szakmáját szerető pedagógus adni akar. Le kell szoritani véleményem szerint ezeket amennyire lehet. Kapja meg a tanuló azt a középiskolai általános műveltséget amire az életben és a munkahelyén szüksége van, ahhoz, hogy a feladatát jól el tudja végezni. A másik probléma; a tantestület munkájának egységesítése, a ráhatás problémája. Minnél alacsonyabb lesz az iskolában az életkor, annál nagyobb lesz a jellemformálás, nevelés feladata. Pontosan ez az ami még elmarad, legalábbis nem összehangolt és így egyik semlegesíti a másik munkáját. A tantestületnek nagyon tervszerűen kellene kimunkálni, hogy mik azok, amit adni kellene ezen a téren. Ez probléma a rendes tagozaton is, és az a tapasztalat, 'hogy az ott szerzett tapasztalatokat itt nem iis lehet fel használni, mert ez más jellegű.