MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. március. 26.

181. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. III. 26. - Napirend: - 1. A Dobó István Gimnázium pártszervezetének jelentése a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól. - 2. Különfélék: Gyenes János lett a városi pártbizottság függetlenített ipari felelőse; Kovács Bertalan apparátusbeli munkáját ezután Fehér Istvánné végzi; párttagfelvételi kérelmek; Fekete Zoltán, Cifra Lászlóné, Gledura Árpád és Tiba Béla pártból való kizárása.

A Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola pártszervezetének jelentése a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól. A szakközépiskolák jellegét, célját az 1961. évi III. törvény határozza meg: V > "14.§. /I/ A szakközépiskola elmélyíti és bővíti az általános Iskolában szerzett ismereteket! továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését; és valamely szakmában képesítést nyújt. /2/ A szakközépiskola együttműködik a kép* zés szakirányának megfelelő üzemmel." Amikor a fent vázolt Iskolatípus kialakításának tapasztalatalt vizsgáljuk, elengedhetetlenül felmerül a történelmisóg kérdése, azoknak az összefüggéseknek a feltárása, amelyek talaján ez az ~uj, forradalmi iskolatípus létrejöhetett. Éppen ezért a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól - legalábbis a mi viszonyaink között - nem beszélhetünk a nélkül, hogy röviden ne érintsük az í> • l-es gyakorlati oktatás, illetve szakmai előképzés helyi iskolai tapasztala talt. Mindenekelőtt Iskolai gyakorlatunk elemzése alapján az 5 + 1-et illetően néhány olyan kérdésben szeretnénk állást foglalni, amelyről különböző szinteken vitatkoznak; A vita lényege: beváltotta-e ez az oktatási forma a hozzáfűzött reményeket vagy sem. A kérdésekre adott feleletek széles skálájával találkozhatunk az elég gyakori nemleges válaszokig. Nagyon őszintén meg kívánjuk mondani, hogy az olyan emberek, akik ott,voltak ennek az oktatási formának a bölcsőjénél és verejtékes munkával eljutottak az 5 + 1 bevezetésétol a szakközépiskoláig % az ilyen feleletekre csak keserű szájízzel tudnak gondolni es a leghatározottabb visszautasítással válaszolni. Mi ugy látjuk, hogy a kétkedők és elitélők nagyrésze összekeveri azj? • l-es oktatási rendszerben tanító gimnáziumokat a szakközépiskolával. Nagyon gyakran azonos követelményekkel lépnek fel a két különböző iskolatípussal szemben, ami már önmagában véve komoly hiba. Igaz ugyan, hogy bizonyos összefüggésben mindkettő a munkára való nevelés eszköze, de a kérdés másik oldalát tekintve a szakközépiskola egy meghatározott szakmára oktat elsődleges céllal, mig az 5 + 1 elsődleges céllil munkára nevel és csak másodlagos eéllal egy meghatározott szakraára vagy szakmákra előkészít. Ml azt hisszük, hogy a legtöbb téves Ítélet ennek figyelmen kivül hagyásából származik. Természetesen mi sem tagadjuk, hogy esetenként az 5 + 1 szervezésénél történtek hibák, s ahol kellő feltételek v hiányában hoztak létre ilyen tagozatokat, előfordulhatott /minden bizonnyal elő is fordult/* hogy az egészből több volt a kár.