MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. március. 26.
181. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. III. 26. - Napirend: - 1. A Dobó István Gimnázium pártszervezetének jelentése a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól. - 2. Különfélék: Gyenes János lett a városi pártbizottság függetlenített ipari felelőse; Kovács Bertalan apparátusbeli munkáját ezután Fehér Istvánné végzi; párttagfelvételi kérelmek; Fekete Zoltán, Cifra Lászlóné, Gledura Árpád és Tiba Béla pártból való kizárása.
2. / A szakképzettség, a választott szakma perspektivikus Jellege, 3. / A% üzemi oktatás gondos megszervezése /a munkáskollektiva, az üzemi párt és KISZ-szervezet nevelőhatásának tervszerű biztosítása/, 4. / A tanulók munkatevékenysége - beleértve a termelés mozzanatait is - , az elmélet és gyakorlat közti összefüggés megteremtése /Itt kívánjuk megjegyezni, szakközépiskolai tanulóink a Hajtómügyárban készített UK 28-as traktorok tantervi anyagba vágó alkatrés aeit készítik. Jelenlegi gépparkunknak a tanratihcfy 1 normákra épített termelési értéke megközelíti az évi 1 millió forintot./, 5. / A munkának a tanulók ké pessé gélhez való mértséget.a helyesen tervezett munkabér /tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a nyári termelési gyakorlatokon túlmenői eg is mog kell olaani a tanulók anyagi érdekeltségének problémáját kollektív bó rezes formájában/, A fenti tényezők tudatos alkalmazása mellett állandóan vizsgáljuk szakközépiskolai osztályaink pályaválasztási szándékát, AZ 1964/6$, tanév első félévében ez a következőképpen alakult: Osztály: Létszám: szakmában marad: Továbbtanul: l,e. 40 22 18 Il.d. 34 25 9 Ili.e. 38 28 lo A fentiekből láthatjuk, hogy a továbbtanulni szándékozók aránya a magasabb évfolyamokon csökkenő tendenciát mutat, s a magunk részéről az igy kialakuló pályaválasztási arányt egészségesnek tartjuk. Nincs módunkban részletesen kifejteni, de utalnunk kell arra, hogy a fizikai munka szeretetére való nevelés pozitív hatásai^ a szakközénlskolal osztályokban érezhetők legjobban. Az iskolai és kollégiumi közösségeken belül egyre inkább betöltik az aktív mag szerepét. Hz megmutatkozik fegyelemben, társadalma munkavállalásban, a KISZ iskolai és osztáLytevékenységében, a tanulásban, stb. /szakközépiskolai osztályaink tanulmányi átlaga egy kivételével 3,13)azaz az iskolai átlag felett van./ Sokan vitatják még napjainkban, hogy a szakközépiskola elérheti-e az 1961* évi III. törvényben Vázolt kettős célját; nevezetesen egy adott szakma és ^érettségi együttes adását. Horn lebecsülendő azoknak a köre, akik azt tartják, hogy a szakközépiskola félembereket képez, nem adhat egyszerre teljes értékű bizonyítványt a két területen. Hogy állunk végeredményben ezzel a kérdéssel? Iskolánk pártszervezete és tantestülete teljesen egységes abban, hogy a kettős cél elérhető, sőt magasabbrendü képzés nyújtható ebben az iskolatípusban a hagyományos gimnáziumi képzésnél /gondoljunk csak a szakközépiskola keretein belül lehetséges sokoldalú tantárgyi koncentráció nyújtotta nevelési- és oktatási lehetőségekre!/ amennyiben a korszerű tárgyi és személyi feltételek adottak. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani v hogy iskolánkban is minden tereiben van ezen a területen, annális inkább, mert int Is dialektikus, történeti szériáiét szükséges, s a problémát csakis fejlődésében lehet megközelíteni.
