MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. január. 25.
177. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. I. 25. - Napirend: - 1. Jelentés az egri városi pártbizottság irányító és ellenőrző munkájáról. - 2. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Ferencz Mihály, Koczka Andrásné, Restás István, Sztrancsik Zsigmond és Köles Sándor pártból való kizárása; Kassai József, Barta Oszkár pártból való törlése; 5 hónapos pártiskolára küldése Angyalosi Gábornak; Danyi Ferenc és Tatai István munkásőr kinevezése.
A Pártbizottság 1964* júliusban a Kulturális Bizottság széleskörű frlmérő munkája alapján tárgyalta az ismeretterjesztő munka tapasztalatait. A jelentés alapján a Pártbizottság megszabta az 1965* évi ismeretterjesztő munka főbb elvi ás módszertani feladatait. A határozatok alkalmasak voltak arra, hogy elvi politikai alapját képezzék az ezévi kulturális t>rvnek, az egész ismeretterjesztő munkának. A pártbizottsági határozat a felnőtt oktatás, a politikai akadémiák a szakmai képzés, valamint a felszabadulás 2o. évfordulójának tiszteletére indított öntevékeny művészeti munka eszmei, politikai irányítását és ellenőrzését, a periférikus területeken pedig a korszerű műveltség és kulturálódás igényeinek felkeltését jelölte meg az ismeretterjesztő munka fő feladataként* A VIII. Kongresszus által megjelölt eszmei offenzíva jó megoldásának előfeltétele, hogy pártszervezeteink helyesen értelmezzék a párt politikáját, alkalmazni tudják azt a saját munkát-rületükre, eszmeileg egységes irányt szabjanak a gyakorlati feladatok megoldásának. JAZ eszmei politikai egység erősödését segítették elő a mult évben {megtartott elméleti taggyűlések, a szövetségi politika, a világné7z"e*ti harc, a kommunista erkölcs kérdéséről. Az elméleti taggyűléseiken szinvonalas viták folytak és egy sor előzőleg problémát jelentő kérdés tisztázódott. A viták azonban azt is mutatták, hogy a szövetségi politika és az osztályharc összefüggései, a szövetségi politika és a párt vezető szerepe, a vallás és a párt viszonya, a munkához való viszony, erkölcsi ösztönzés kérdéseinek magyarázását folytatnunk kell, mivel ezekben még mindég sokféle vélemény van a pártszervezetekben, máginkább a pártonkívüli tömegek között. Ezekben a kérdésekben egyaránt találkozunk jobb és baloldali elhajlással, ami egy esetben még a Pártbizottsági ülésen is vita alapot képezett. /1963* a szövetségi politikáról és a kinaiak nézeteiről, Csóka és Macsinko elvtárs./ Hasonló feladatot jelent a következő időkben is a szocialista haza^ fiság és nemzetköziségre való üevclés. A nacionalizmus.legkülönbözőbb megnyilvánulásaival találkozunk, de legélesebben a KGST-vel és 4 a román kérdéssel kapcsolatban jelentkezik. Pártnapokon, réteggyüléseken, egyéni beszélgetéseken, tömegszervczeti rendezvényeken céltudatosan törekedtünk arra, hogy a leggyakrabban jelentkező téves nézetek káros hatását megvitassuk, és a marxista nézeteket elfogadtassuk. A Városi Pártbizottság és VB egyik központi feladatának tekintette, a város lakossága életkörülményeinek javitását és ezzel együtt az egyre növekvő idegenforgalom igényeinek kielégítését. Mindezeknek a feladatoknak a jó megoldása megköveteli a Tanács gazdaságszervező tevékenységének javítását, a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű, gazdaságos felhasználását, a T n nács és a városban beruházási feladatokat végrehajtó vállalatok munkájának összehangolását. A VB-nek az a véleménye, hogy van javul's a feladatok megoldásának előkészítésében. Azonban még mindig nem elég célszerű az eszközök _ felhasználása. Gyarkn előfordul, hogy a jól megoldott városfcjlsztési munkát a következő feladat regoldásával tönkretesszük.
