MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. január. 25.

177. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. I. 25. - Napirend: - 1. Jelentés az egri városi pártbizottság irányító és ellenőrző munkájáról. - 2. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Ferencz Mihály, Koczka Andrásné, Restás István, Sztrancsik Zsigmond és Köles Sándor pártból való kizárása; Kassai József, Barta Oszkár pártból való törlése; 5 hónapos pártiskolára küldése Angyalosi Gábornak; Danyi Ferenc és Tatai István munkásőr kinevezése.

A Pártbizottság széleskörű felmérő munka alapján megtárgyalta a Központi Bizottság 1963* dec. .5-i népgazdaságra vonatkozó határoza tát és határozataiban jeglölte azoknak a végrehajtását, a város területére való alkalmazását. A Pártbizottság határozata alapján az alapszervezetek többsége a gazdaságvezetéssel és a tömegszerve­zetekkel közös intézkedési terveket készitett, amelyben megjelöl­ték a termelés szervzettségét javitó legfontosabb f el adatokat A VB a féléves mérleg elkészülte után újra felülvizsgálta a hatá­rozatok végrehajtását. A tapasztalat az volt, hogy a város 22 üze­meg közül 8 üzem nem teljesítette termelési tervét, a többség nem teljesítette a termelékenységi előirányzatokat, túlteljesítette a létszámtervet, túllépte a béralapot. Ezért a VB határozatilag kötc lozte az üzemi pártszervezeteket, a kommunista gazdaságvezet őket, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket ezeknek a problémáknak megol­dására. Az 1964* évi ipari termelés végleges számai még nem ismeretesek* Az előzetes számitások azt mutatják, hogy a város üzemei teljesí­tették exoport kötelezettségeiket Hajtóműgyár kivételével a terme lési terveket. Év végére a létszámtervek is a tervezett szint kö­rül alakultak, a béralap túllépések is csökkentek. Azonban a túló­ra felhasználás a bázishoz viszonyítva szinte minden üzemünkben növekedett, ami többhelyen a termelés szervezetlenségére, anyag ellátási és szállitási nehézségekre vezethető vissza. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy 4 üzemünk kivételé­vel a költségek a tervezett szinten, vagy az alatt vannak. A Finom szerelvény gyárban, ahol a gazdaságvezetés és a pártszervezetek munkája is körültekintőbb volt, a költségszint a tervhez képest 2,8 &-kal, a bázishoz viszonyítva padig 6,5 %-kal csökkent. A Haj­tómügyárnál viszont a tervez.tt költségszinthez viszonyítva 8,8 % emelkedés van, annclyhcz hozzájárult a bérhányad o,9 %-os növekedé­se is. /Itt a termelés felfutása 54 %-os volt./ Az átszervezett üzemek egy részénél meg nem állnak rendelkezésre a költségekre vonatkozó adatok. Nehezítette a Pártbizottság ás az alapszervezetek irányító, ellenőr ző munkáját, hogy az átszervezés során telephellyé vált vállalatok termelési mutatói nem állnak időben rendelkezésre, ezért gyakran késnek az intézkedések ás ez rontja a termelés érdekében végzett pártpolitikai munka hatékonyságát. Az év során külön feladatot adott a munkafegyelem lazulása, melyet az anyagellátási nehézségek - különösen a tanácsi iparban - nega­tive befolyásoltak. Ebben a kérdésben azonban meg kellett küzdeni a gazdaságvezetés liberális magatartásával is. A Központi Bizottság 1964. febr. 22-i határozatát az építőiparban dolgozó pártszervezetekkel megbeszéltük, elkészültek az intézkedé­si tervek, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Pártbizottsághoz hatás­körileg tartozó építőipari vállalatok teljesítették építési tervü­ket és költségszintet is, a Tanácsi Építőipari Vállalat kivételéve

Next

/
Thumbnails
Contents